Ma reggel közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a friss inflációs adatot. Éves összevetésben 20,1 %-kal nőttek az árak Magyarországon, tovább süllyedt tehát az infláció mértéke, folytatva az előző hónapok tendenciáját. Mindez pedig a Magyar Nemzeti Bank (MNB) további monetáris politikája szempontjából is kiemelt jelentőséggel bírhat.

Infláció – tovább nyomja a féket

Az infláció a több évtizedes csúcsra emelkedett 2022-ben. Azóta is kiemelten magas inflációról beszélhetünk, melynek csúcsát 2023 januárja jelentette – akkor éves bázison 25,7 %-kal nőttek a fogyasztói árak. Innen már eleinte lassabb, majd gyorsabb csökkenés kezdődött. Februárban 25,4 %, márciusban 25,2 %, áprilisban 24 % volt ez a mutató, majd májusban egy nagyobb csökkenéssel 21,5 %. Kijelenthető tehát, hogy bár még mindig nagyon magas, meredeken csökken az infláció Magyarországon.

Virovácz Péter, az ING Bank elemzője összefoglalójában kiemelte az élelmiszer-infláció lassulását. Véleménye szerint emellett a külföldi dezinfláció, és a júniusban stabil forint is segíthette az infláció csökkenését, de szerepet játszhatott ebben a kiskereskedelmi forgalom visszaesése is. Az elemző szerint a mai adat fényében lényegében biztosnak tűnik az év végi egy számjegyű inflációs mutatót. Ez utóbbi egyébként jelentős célja a kormánynak és a jegybanknak is.

Utóbbi szempontjából még inkább fontos az adat, hiszen a jegybank célja az árstabilitás elérése és fenntartása. Az MNB jelenleg kamatcsökkentési ciklust folytat, melynek egyik bevallott alapja az infláció csökkenése. Kérdés, hogy a jegybanki vezetés elégedett-e az árszínvonal éves bázison mért csökkenésével. Ettől függhet ugyanis, hogy a következő hónapokban milyen ütemben csökkentik a jelenleg 16 %-on álló irányadó rátát.

Címlapkép forrása: Shutterstock