A lakosság újra egyre több pénzt fektet állampapírba. Ennek egyik legfőbb oka az lehet, hogy az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) reagált a kamatkörnyezet emelkedésére, és igen vonzó hozammal kecsegtető kötvények kerültek kibocsátásra. Miközben egyre nő a lakossági állampapír-állomány, fontos kérdés, hogy mekkora kockázat társul ehhez a befektetéshez.

Állampapír – a kockázatmentes befektetés

A kockázat szó köznapi értelemben azt jelenti, hogy van bizonyos esély egy negatív végkimenetelre. A befektetések esetében ez a negatív végkimenetel leginkább a pénzünk elvesztése, vagy a vártnál alacsonyabb nyereség lehet. Többféle kockázatot is azonosít a szakirodalom: van egyedi kockázat, piaci kockázat, részvények esetén gyakran beszélhetünk szektorszintű kockázatról. De az országkockázat is sokaknak ismerős fogalom lehet.

A kockázatmentes befektetés az, aminél a tőkére és az esetleges hozamra garancia vonatkozik, azaz nincs rá esély, hogy a vásárláskor rögzített feltételeknél rosszabbul járhatnánk. Az állampapír esetében a tőkére és a hozamokra is állami garancia vonatkozik lejáratig való tartás esetén. Ha előbb visszaváltjuk az állampapírt, akkor viszont a visszaváltási díj miatt veszíthetünk pénzt. Ugyanakkor összességében az állampapír tipikusan a kockázatmentes befektetés megtestesítője a legtöbb példában. Ugyanígy a kockázatmentes hozamként is az állampapír hozamát szokás megadni viszonyítási alapként.

Bízhatunk benne

Arra, hogy kockázatmentesnek tekintsük az állampapírt, minden okunk megvan. Nincs ugyanis felsőbb szintű garancia a piacokon, mint egy állam ígérete arra, hogy adósságait visszafizeti. Ráadásul saját devizában csődbe menni sem igazán lehetséges, hiszen a központi bankkal együttműködve pénzteremtésre is lehetősége van az országoknak. Nem érdemes elfelejteni azt sem, hogy mindig más befektetésekhez kell viszonyítanunk. Márpedig egy részvény, vállalati kötvény, vagy ezeknél is összetettebb befektetési konstrukció értelemszerűen jóval több kockázatot hordoz magában. Reálisan nézve nem kell tehát attól tartanunk, hogy semmivé válna az állampapírba helyezett befektetés. Arról, hogy melyiket érdemes vásárolni, már időben változó módon lehet nyilatkozni. Érdemes azonban mindenképp a Magyar Állampapír hivatalos weboldalán tájékozódni a lehetőségekről, amennyiben kötvény vásárlásán gondolkodnánk.

A jelen cikkben leírt információk, elemzések a szerző magánvéleményét tükrözik. A jelen cikkben leírtak nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást. Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen cikk nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!