Közölte az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK), hogy a 2024-es év 18. hetében hogyan alakultak az értékesítési adatok a lakossági forintos állampapírok terén. Továbbra is a Fix Magyar Állampapír (FixMÁP) a legnagyobb kedvenc, amely 3 év alatt 21 %-ot fizet ki. Ugyanakkor jó pár érdekességet is hordoz magában a mostani adatsor. Vége annak, amikor lényegében csak egy kötvényt preferál a lakosság.

Állampapír – erős a verseny

A heti adatok szerint egyébként nem mondható, hogy megrohamozta volna ezúttal a lakosság az államot, hogy állampapírt vásároljon. A legnagyobb mennyiségű megtakarítás a FixMÁP-ba áramlott, 17,6 milliárdért vettek belőle a magyarok. A második helyezett 12 milliárddal ezúttal a Bónusz Magyar Állampapír (BMÁP) lett. Úgy tűnik, hogy továbbra is van igény változó kamatozást biztosító kötvényekre. Bár igaz, csak hajszállal maradt le tőle a harmadik helyezett. Egyéves Magyar Állampapírból (1MÁP) ugyanis 11,9 milliárd forint értékben vásároltak.

Jelentősebb lemaradással negyedik a Kincstári Takarékjegy (KTJ). A postákon kapható, szintén fix kamatozású állampapír ezúttal 5,3 milliárd forintot vonzott. Ez egyébként jól mutatja, hogy hiába éljük a dematerializált értékpapírok korát már jó ideje, a lakossági befektetők egy része továbbra is preferálja a nyomtatott értékpapírokat is. A KTJ-től is lemaradt a Prémium Magyar Állampapír (PMÁP), melybe csupán 4 milliárdot fektettek a magyarok egy hét alatt.

Más kérdés, ha állományról van szó

Az inflációkövető állampapír még fél évvel ezelőtt is megkérdőjelezhetetlen volt. Nem véletlenül a PMÁP bír továbbra is a legnagyobb állománnyal. És valószínűleg ez még sokáig így is marad. Ahogy az is, hogy hiába nem értékesítettek értelmezhető mennyiséget az ÁKK adatai szerint a Magyar Állampapír Pluszból (MÁP+), ebből is még százmilliárdok lapulnak a lakossági értékpapírszámlákon.

Ahhoz, hogy jó döntést hozzunk, az aktuális kamatlábakról és részletekről a Magyar Állampapír hivatalos weboldalán érdemes tájékozódni.

A jelen cikkben leírt információk, elemzések a szerző magánvéleményét tükrözik. A jelen cikkben leírtak nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást. Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen cikk nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!