Az államcsőd egy igen divatos kifejezés napjainkban, és ezen nem is lepődhetünk meg. Az orosz-ukrán háború kapcsán például mindkét harcoló félről felmerült már, hogy csődbe fog menni, vagy már csődbe is ment. Nem mindegy ugyanis, hogy mit értünk államcsőd alatt. Pedig fontos a fogalom tisztázása, így kerülhetjük el, hogy farkast kiáltsunk, amikor nincs gond, és hogy észrevegyük, ha van.

Államcsőd – nem egyenlő a bajjal

Az államcsőd jellemzően két okból szokott felmerülni az utóbbi időben. Az egyik az, amit Oroszország esetében nyáron tapasztalhattunk. Ilyenkor valamilyen technikai ok (akkor a szankciók miatt nem tudtak adósságot törleszteni az oroszok) miatt szokás kijelenteni, hogy fogalmilag csődbe jutott egy ország. Valóban, az államcsőd azt jelenti, hogy az adott állam nem képes fizetni tovább a fennálló tartozásait. Amennyiben ez viszont technikai értelemben valósul csak meg, nem feltétlenül érdemes az államcsőd kifejezést használni. Oroszország mindennapjaiban például (legalábbis emiatt) semmilyen változás nem történt, és valós értelemben nem beszélhetünk csődről.

A másik eset ennél is messzebb áll a valós csődtől. Ekkor a halmozódó gazdasági, pénzügyi problémák, rosszabbodó mutatók miatt szokás államcsődöt kiáltani. Ez már a fogalmi definíciót sem teljesíti. Attól, hogy magas az infláció, magas az államadósság, gyengül a valuta, nő a munkanélküliség, nem fog csődbe menni egy állam. Sőt, akkor sem, ha mindez sokáig fennáll, és a lakosság, a vállalatok számára igen fájdalmas. Még a legmélyebb és legkilátástalanabb válság és összeomlás sem jelent államcsődöt. Kizárólag az, ha egy állam nem tud helytállni az adósságaiért.

De honnan tudjuk?

A fentiek alapján már csak az a kérdés, hogy mégis honnan tudjuk átlagemberként, hogy épp csőd felé zakatol egy ország. Ehhez azt kell megnéznünk, hogy kap-e az állam elég hitelt ahhoz, hogy fizetni tudja lejáró adósságait. Ha ez ugyanis így van a végtelenségig, akkor a GDP arányos államadósság akár 1000 % is lehet. Ha mindig van, aki kölcsön adjon és ők többet adnak kölcsön, mint amennyit épp vissza kell fizetnünk, akkor nem lehetséges az államcsőd. Érdemes tehát az adott ország esetében megnézni, hogy a kötvénykibocsátások hogyan alakulnak . Példának okáért most Magyarország esetében jóval több a piaci kereslet a kötvényekre, mint amennyit az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) elfogad. Ez pedig jól jelzi, hogy Magyarország esetében is van bőségesen van elég hitelező a gazdasági nehézségek ellenére is.

Címlapkép forrása: Shutterstock