Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) tegnap közölte a hazai államadósság szerkezetének 2023. január 31-ei állapotát. Egyértelmű, hogy továbbra is dominálnak a forint kötvények, és a lakosság felé is jelentős kitettségekkel rendelkezik az állam. Úgy tűnik ugyanis, hogy az állampapírok kamatemelkedése meghozta a háztartások kedvét a befektetéshez.

Államadósság – dominálnak a forint kötvények

Az ÁKK alapvetően 6 kategóriára osztja az államadósságot aszerint. A január végi statisztikák szerint a forint kötvények az államadósság 48 %-át jelentették, míg forint kincstárjegyből ugyanez az arány 4 %-os. A forint lakossági állampapírok aránya az államadósságon belül 19 %-os, míg a forint hitelek 2 %-os részt képeznek. A deviza állampapír 22 %-os, a deviza hitelek 4 %-os arányt képviselnek. A részletes adatokból kiderült, hogy az államadósság összesen 72,8 %-a forintos, míg 26,7 %-a devizás. (A maradék 0,5 % egyéb kötelezettségekből áll az ÁKK számai alapján).

December végéhez képest ezzel nőtt a devizaadósság aránya az államadósságon belül, bár nem jelentősen, 1,69 %-kal. A januárban végrehajtott devizakötvény kibocsátások tükrében ez nem meglepő. A forint adósság aránya természetesen csökkent ennek következtében, januárban 1,35 %-kal. Abszolút értékben azonban mindkét típusú államadósság nőtt, így 46270 milliárd feletti összegű volt Magyarország adóssága január végén. Fontos ugyanakkor tudni, hogy bár ez magas számnak tűnik, az államadósságot a gazdaság méretéhez képest lehet megítélni.

Vesszük az állampapírokat

Januárban a lakossági állampapírok állománya is nőtt, az ÁKK kimutatásai alapján egy hónap alatt 8619 milliárdról nagyjából 8711 milliárdra. A közel 100 milliárdos növekedés rámutat a lakossági állampapírok népszerűségére a 2022-es visszaesés után. Az ÁKK többször is emelt az állampapírok hozamán annak érdekében, hogy tovább nőjön az államadósságon belül a belföldi finanszírozás aránya. (Legutóbb a Bónusz Magyar Állampapír új sorozatánál láthattunk szép kamatemelkedést.) A háztartások ugyanis stabil, kiszámítható hitelezői az államnak, és a kifizetett kamat is többnyire a nemzetgazdaságban marad. Arról, hogy ezzel mit nyer az állam, itt írtunk bővebben.