A legjelentősebb átrendeződés 2019-ben volt, amikor megjelent a szuperállampapírként ismert Magyar Állampapír Plusz. Az új papírral az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) nyílt célja, hogy a kedvező kamatozással újabb lakossági megtakarítókat vonjon be az államadósság finanszírozásába. Az új kötvény megjelenésével párhuzamosan ugyanakkor kivezetésre került több lakossági papír is; 2019 második felétől nem lehetett már Féléves Magyar Állampapírt, Kétéves Magyar Állampapírt, Kincstári Takarékjegyet, valamint Bónusz Magyar Állampapírt vásárolni.

Megmaradt azonban néhány egyéb állampapír a lakosság számára a MÁP+ és a sajátos, inflációkövető kamatozást biztosító Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) mellett. Ilyen az Egyéves Magyar Állampapír, valamint a Kincstári Takarékjegy. Tekintsük át, mit nyújtanak ezek az állampapírok!

Egyéves Magyar Állampapír

Az egy évre szóló állampapír 10.000 forintos alapcímletű, dematerializált formában kibocsátott értékpapír. Jelenleg fix, adómentes 2,5 %-os kamatot fizet az egyéves futamidő lejártakor. Lejárat előtt visszaváltani lehet, de ennek költsége van a mindenkor érvényes visszaváltási árfolyamon, ami általában 99,5 %. Mint fix kamatozású állampapírt, érdemes ezt a MÁP+-hoz hasonlítanunk. Ennél 1 évre a kamat (újra befektetést nem feltételezve) szintén adómentesen összesen 3,75 %, ha csupán eddig tartjuk meg az értékpapírt. Tudni kell a szuperállampapírról, hogy díjmentesen visszaváltható évente egy 5 munkanapos időtartam alatt, egyébként 99,75 %-os árfolyamon válhatunk meg tőle.

Az Egyéves Magyar Állampapírt valószínűleg inkább a hagyomány miatt vásárolják, illetve esetleg amiatt, hogy ijesztőnek tűnhet a szuperállampapír 5 éves futamideje; holott mint láttuk, egyéves értékpapírként is felfoghatjuk, ha csak ennyi időre fektetnénk be.

Kincstári Takarékjegy

A Kincstári Takarékjegy egy, illetve két éves futamidőre is vásárolható, egy évre 2,25 %, két évre 2,75 % adómentes kamattal. A papír érdekessége inkább az, hogy nyomdai úton állítják elő, így a postákon tudunk belőle vásárolni. Lejárat előtti visszaváltás esetén az arányos kamatot kapjuk meg. Hátránya ugyanakkor, hogy csak bizonyos címletekben vásárolhatunk belőle, így itt is 10.000 forintra kerek összeget fektethetünk be. A legnagyobb címlet az 1 millió forintos; 100 millió forint befektetése tehát már nagyobb szekrényt igényel, de vélhetően nem is szokás ekkora összegből takarékjegyet vásárolni.

A szuperállampapírhoz mérten a kamata tehát szintén alacsonyabb, illetve a befektethető összeg is rugalmatlanabb, mint az 1 Ft-os alapcímletű MÁP+. Előnye az volt sokáig, hogy nyomdai úton előállított, tehát például az értékpapírszámlával nem rendelkezők számára előnyös volt. 2019 novemberétől azonban nyomdai úton előállított szuperállampapírt is megvásárolhatunk. A Kincstári Takarékjegy tehát így már csak akkor lehet értelmes döntés, ha nincs értékpapírszámlánk, valamint a hozzánk közeli postaegység nem forgalmaz MÁP+-t, csak Kincstári Takarékjegyet.

Konklúzió

Levonhatjuk tehát a következtetést, hogy valójában az elemzett két állampapírfajták nem jelentenek versenytársat a MÁP+ számára. Persze ez az állományban is látszik; a szuperállampapír hatalmas előnye a többi állampapírhoz képest megkérdőjelezhetetlen. Ennek oka természetesen a rugalmasság, 1 Ft-os címlet és a népszerűsítés mellett a kamatozás; a mai hozamkörnyezetben nehéz versenyezni 5 éve átlagosan évente 5 % körüli nettó hozammal.