Nem mondhatja senki, hogy ne lett volna izgalmas hete a forintnak. A mögöttünk álló kereskedési napokban jelentős volatilitás jellemezte a magyar fizetőeszköz árfolyamát, ez viszont azért nem teljesen váratlanul történt. A hét legfontosabb belföldi eseménye (a válogatott kiváló meccsei mellett persze!) ugyanis az MNB keddi, kamatdöntő ülése volt.

Döntés-gyengülés, sajtótájékoztató-erősödés

Mint arról számtalan helyen értesülhettünk, a jegybank Monetáris Tanácsa 0,3 %-kal emelte az irányadó kamatszintet, ezzel az alapkamat újra a vírusválság előtt közel 4 évig érvényes szintre, 0,9 %-ra emelkedett. Erre eleinte gyengüléssel reagált a forint, az EUR/HUF kurzus a 354 alatti szintekről percek alatt 356 fölé szökött. Az ok az lehetett, hogy ezek szerint nagyobb kamatemelést árazott a piac az előzetes jelzések után.

Megjelent azonban utána nem sokkal az ülés közleménye, valamint a jegybanki vezetés is sajtótájékoztatót tartott. Ekkor jelentette be Matolcsy György, az MNB elnöke, hogy hosszabb monetáris szigorítási ciklus kezdődik, ami egészen addig tart, amíg nem sikerül megfékezni az elszálló inflációt. A hírre már jelentősen erősödni kezdett a forint, sőt, szerda délelőttre már csak 348 forintot kellett adni egy euróért.

Továbbiak-gyengülés?

Onnan azonban ismét gyengülésnek indult a forint árfolyama, és bár most visszaerősödött, ma már 352 forint felett is járt az euró jegyzése a devizapiacokon. A tény, miszerint lényegében a kamatdöntés és a szigorítás kilátásba helyezése nem változtatott pár napos távon a forint árfolyamán, meglepő lehet. Érdemes azonban megjegyezni, hogy ez a hatás a jegybanki alelnöki jelzéseknek köszönhetően már lassan másfél hónapja épül be az árfolyamba, tehát egyáltalán nem egy nem árazott, váratlan lépést jelentett a szigorítás.

Hosszabb távra viszont mindenképpen érdekes kérdés, hogy mit várhatunk a magyar pénznemtől. A szigorítás ugyanis tankönyvileg a forint erősödését kéne, hogy elhozza-de lehetséges, hogy arra elég csupán, hogy ezen a szinten stabilizálja az árfolyamot. A kamatemelés nélkül lehet, hogy jóval magasabb lenne egy euró ára, a hatás tehát annyi, hogy nem gyengült a forint. Egyébként az MNB-nek nem is közvetlenül a forint erősítése a célja, valószínűleg a jegybank kibékülne a mostani árfolyammal is, ha ahhoz alacsonyabb infláció tartozna, révén, nincs árfolyamcélja az intézménynek. A kiemelt figyelem a jegybanki kommunikációra ugyanakkor továbbra is indokolt, hiszen ha ez még most nem is látszik, meghatározó a forint árfolyama szempontjából.