Szép erősödést mutatott be ma eddig a magyar fizetőeszköz. A forint ezzel újra a több mint egy éves csúcsa közelébe erősödött az euróval szemben. Igen régóta áll már így – kevés kivételtől eltekintve – 370 körül az EUR/HUF keresztárfolyam. Annak ellenére, hogy jó pár momentum teszi (vagy tehetné) izgalmassá a forint piacát.

Beindult a kamatcsökkentés

A forint árfolyamát számos tényező befolyásolhatja, ezt a korábbi elemzések is megerősítették. Ilyen példának okáért a nemzetközi piaci hangulat, a hazai makrogazdasági tényezők, az uniós források sorsa, valamint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris politikája. Utóbbinak talán a legkiemelkedőbb a szerepe, hiszen egy adott deviza piaci megítélését nagyban befolyásolja az ország inflációs pályája, valamint kamatkörnyezete. Előbbinek száguldása miatt kényszerült arra a jegybank, hogy az 1 % alatti értékről kevesebb, mint másfél év alatt egészen 18 %-ig emelje az irányadó rátát. Ebből ráadásul 5 százalékpontnyi emelés egyetlen mozdulattal történt, amikor október közepén történelmi mélypontra zuhant a forint. Akkor 430 felett is járt az EUR/HUF kurzus.

A kamatkondíciók egészen idén májusig változatlanok voltak, a 18 %-os egynapos betéti tenderre vonatkozó kamat messze a legmagasabb volt a régióban. Májusban azonban az infláció csökkenésével és a forint erősödésével tér nyílt a kamatcsökkentési ciklus elkezdésére. Vagy ahogyan Matolcsy György jegybankelnök fogalmazott, a monetáris politika normalizációjára. Akkor 100 bázisponttal csökkentette az MNB az irányadó rátát, ezt júniusban egy újabb 100 bázispontos kamatvágás követte. A mostani, 16 %-os kamatszint is kiemelkedően magas ugyanakkor európai összevetésben. Virág Barnabás, az MNB alelnöke jelezte – nagyjából szeptemberre érhet össze az irányadó ráta az alapkamattal, amely jelenleg 13 %-on áll.

Forint – tartja magát

A forint azonban erős tudott maradni annak ellenére, hogy a fent jelzett folyamat – nem is kis tempóval – elindult. Mindeközben azonban az infláció is meredek csökkenésbe kezdett, májusban 21,5 % volt – úgy, hogy havi összevetésben ekkor már némileg csökkentek a fogyasztói árak. A reálkamatra tehát két ellentétes erő gyakorol hatást: a jegybank kamatcsökkentése, és az infláció esése. Mindezek eredője döntheti el részben, hogy mennyire vonzó a befektetők számára a forint erősödésére fogadni, vagy éppen forintban befektetni. A következő hónapokban is kiemelt figyelmet érdemes tehát áldoznunk a monetáris politika hazai alakulására. Ha a kamatcsökkentési ciklus ellenére tartósan erős tud maradni a forint, az visszaigazolása lehet a külső és belső sérülékenység elmúlt hónapokban látott csökkenésére is.

A jelen cikkben leírt információk, elemzések a szerző magánvéleményét tükrözik. A jelen cikkben leírtak nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást. Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen cikk nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!