2024 május 29

Veled is elszámolnak a bankok? Ezeket az időpontokat írd be a naptárba!

Hogy jutottunk idáig?

A bankok elszámoltatásának alapját a Kúria nyári jogegységi állásfoglalása alapozta meg, amely kimondta, hogy a jelzálog alapú hitelszerződések vélelmezhetően nem felelnek meg a tisztességes szerződések hét alapelvének. Ezt követően fogadta el az országgyűlés a devizahitelesek megmentését célzó első törvényt, amelyet követett szeptember 24-én a bankok elszámoltatásának törvénye.

Közben zajlanak a perek a bankok és az állam között. Ezekben a bírósági eljárásokban először a Fővárosi Törvényszék hozott ítéleteket, majd másodfokon a Fővárosi Ítélőtáblán a sor. A bankok többsége veszített, volt néhány részleges banki győzelem, illetve legalább hat esetben az Alkotmánybíróság véleményét kérték a döntéshozók. Bár a perek vége még messze van, – hiszen a Kúriához is fordulhatnak a bankok a harmadik körben – az elszámolást mindenkinek meg kell kezdeni.

Mennyi jár vissza?

Pénz járhat vissza az árfolyamrés és az egyoldalú díj- és kamatemelések miatt. Fontos, hogy az árfolyamrés esetében, ha a szerződés már megszűnt, akkor kamatos kamattal kell a bankoknak visszafizetniük a jogtalanul felszámított összeget.

Az egyoldalú szerződésmódosítások esetében a kamatemelések számának annak függvényében lehet visszatérítésre számítani. A szerződésmódosítás nélküli számított eredményt ki kell vonni a módosított összegből, és ez jár vissza.

Hogyan juthat pénzéhez a devizahiteles?

Élő szerződésnél a visszajáró összeggel csökkentik a tőketartozást és a havi törlesztőrészletet. Elemzői becslések szerint a lépéssel a tőketartozás 20-25 százalékkal, a törlesztőrészlet pedig 25-30 százalékkal lehet így alacsonyabb. (A 680 ezer deviza- és 650 ezer forintalapú hitelnél ez összesen körülbelül 1000 milliárd forintba kerül majd a pénzintézeteknek.)

A bank minden ügyfelét köteles tájékoztatni az elszámolásról, ha ezzel valaki nem ért egyet, egy hónapig panaszt tehet, elutasítás esetén pedig a Pénzügyi Békéltető Testülethez fordulhat. A Magyar Nemzeti Bank kötelessége ellenőrizni az elszámolásokat.

A már lezárt szerződéseknél arra kell figyelni, hogy az esetleges lakcímváltozást közölni kell a hitelt nyújtó pénzintézettel. Ha valaki ezt elmulasztja, a banknak kötelessége ezt a pénz egy külön számlán megőrizni.

osztalekrali_130605Mikor kapják vissza a pénzt az ügyfelek?

Az időpont függ a banktól, a folyamatban lévő perektől és a hitel típusától.

A devizahiteleknél a bankoknak minden olyan esetben elszámolási kötelezettségük van, amelyben a törvény hatálya alá tartozó fogyasztói kölcsönszerződés még nem szűnt meg, vagy 2009. július 26. után – azaz az első devizahiteles törvény hatálybalépését megelőző öt éven belül – szűnt meg. Akkor is él továbbá az elszámolási kötelezettség, ha a szerződés e 2009-es időpont előtt szűnt meg, de abból el nem évült követelés származik.

A forinthiteleknél a 2010. november 27. előtt közzétett általános szerződési feltételek (ászf), vagy ászf-módosításoknál áll fenn a tisztességtelenség vélelme.

A törvény bizonyos időpontokat rögzített, ezeket nem árt észben tartani.

devizahitelek elszamolas hatarido tf

Megmarad a végtörlesztők kedvezménye?

Mivel a végtörlesztők korábban kedvezményesen letudták a hitelt, ezért az elszámolásnál a kapott kedvezményt ki kell vonni abból, ami végtörlesztés nélkül járna nekik. Csak a fennmaradó összeget kaphatják majd vissza.

Árfolyamrögzítés

Az árfolyamgát keretében a svájci frank alapú kölcsönöknél 180, az eurónál 250, a japán jennél pedig 2,5 forinton lehet törleszteni, a rögzített árfolyamot legfeljebb öt évig, illetve a devizakölcsön lejártáig lehet alkalmazni. A törlesztőrészlet rögzített és az aktuális árfolyamon számolt összegének a különbségéből a kamatrészt az állam, illetve a bankok átvállalták, ám a tőketörlesztésre eső rész egy gyűjtőszámlán halmozódik. A gyűjtőszámlán összegyűlő összeg forintalapú hitel, amelynek kamata az árfolyamrögzítés alatt nem haladhatja meg a háromhavi bankközi kamatláb (Bubor) mértékét.

Speciális esetek

Az árfolyamgát esetében a bankok átvállaltak az adóstól bizonyos összeget, ezt ki kell vonni a visszajáró pénzből. A fennmaradó részből csökkentik a gyűjtőszámlán lévő tartozást. Ha még mindig maradt pénz, azzal a tőketartozást csökkentik.

Speciális helyzetben vannak azok, akiknek az ingatlanja a Nemzeti Eszközkezelő tulajdonába került. Itt az állam számol el a hitelnyújtó pénzintézettel, a visszajáró összeg pedig az eszközkezelőhöz kerül.

Mi a helyzet a mostani szerződéssel?

Fontos, hogy a bankok az elszámolás időtartama alatt nem mondhatják fel a hitelszerződést. Az elszámolás ideje alatt a végrehajtást is fel kell függeszteni. A hitel törlesztőrészleteit azonban fizetni kell, hiszen a tartozást meg kell adni!

Az elszámolási törvény alapján viszont a bankoknak vissza kell térniük a szerződéskötéskori kamatszintre. A jogszabály banki kamatemelési moratóriumot is bevezetett legkésőbb 2016. április 30-áig, így a pénzintézeteknek nem lesz joguk egyoldalú kamat-, költség- vagy díjemelésre.

Ezért kell pontosan fizetni

Az elmúlt hónapokban sokan gondolták úgy, hogy az elszámolásig nem is érdemes fizetni a törlesztőrészleteket, hisz a szerződést a bankok nem mondhatják fel, a túlfizetés pedig egyébként is visszajár. Ez azonban súlyosan hibás gondolatmenet, aki megcsúszik, az a későbbiekben nagyon rosszul járhat. A forintosítás a most rendelkezésre álló információk szerint úgy zajlik majd, hogy a hitelesek nem csak a saját bankjuk, hanem bármely bank ajánlatából válogathatnak. Jó feltételekkel, azoknak kínálnak majd hitelt a pénzügyi intézmények, akik mindig megfelelően törlesztettek, aki késett, csúszott drágábban, aki pontosabban fizetett olcsóbban kapja majd azt.

Az adósok és a bankok egyedi pereit egyelőre felfüggesztették, az ezekkel kapcsolatos perköltségekről egy későbbi törvény rendelkezik majd.

Mi lesz a rengeteg devizahitellel?

A kormányzat nem titkolt terve, hogy kivezetik a devizahiteleket, vagyis forintosítják azokat. Ez várhatóan 2015 első vagy második negyedévében jöhet a lakáscélú és a szabad felhasználású kölcsönöknél. A nem teljesítő hiteleket pedig egy úgynevezett rossz bankba gyűjtenék össze.

Jönnek a fair bankok?

Répássy Róbert kedden a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában azt nyilatkozta, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium és az Igazságügyi Minisztérium megkezdte a a fair bankrendszer megteremtéséről szóló törvény kidolgozását.

Ha megszületik a törvény, új feltételekkel juthatunk majd hitelhez.