Újabb csata várható: Budapest vs. agglomeráció
A lakáspiac 2019-ben tapasztalható forgalmi megtorpanása idején a tranzakciószámok visszaesését tekintve az agglomeráció jobban teljesített, mint a főváros. Míg Budapesten 19, a környékbeli településeken ennél mérsékeltebb, összességében 13 százalékos volt a csökkenés úgy, hogy a vizsgált városi jogállású településeken ötben még nőtt is a forgalom. Még szembetűnőbb az agglomeráció előnye az árak alakulásában. Miközben Budapesten már valamelyest lassul a drágulás, a vizsgált időszakban mindössze egyetlen agglomerációs városban, Visegrádon regisztráltak enyhe, az alacsony tranzakciószám miatt hibahatáron belüli csökkenést, miközben 14 településen a 25 százalékot is meghaladta az áremelkedés mértéke. A KSH egyedi kérésre összeállított adatsorainak elemzése alapján, a legnagyobb árnövekedést felmutató települések négy kivételtől eltekintve (Budakeszi, Budaörs, Vác, Pomáz) az olcsóbb keleti/déli szektorban találhatóak. „Az első nagy kiköltözési hullám a fővárosból még a 90-es években indult meg. Akkor a drágább nyugati településeken ugrott meg a forgalom. Most, az országos trendeknek megfelelően, az olcsóbb déli és keleti szektor települései a keresettebbek” – kommentálta az adatokat Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.
A kiköltözőknek ugyanakkor mindenképp érdemes figyelembe venni az ingázással, közlekedéssel járó kihívásokat, a neves iskolák elérhetőségét vagy a kulturális kínálatot is, amikor egy agglomerációs település mellett döntenek.
Dunaharaszti: kisebb pánik után csúcshónap augusztusban
Dunaharasztiban csak átmenetinek bizonyult a járvány tavaszi hulláma miatt kialakult félelem az ingatlanpiacon. A forgalom a vártnál jóval alacsonyabb szinten, kevesebb, mint harmadával esett vissza a veszélyhelyzet idején.
„A nyár már nagyon jó számokat hozott, a korábbi évektől eltérően elmaradt az ilyenkor jellemző holtszezon és az árak sem csökkentek. Öt éve dolgozom a településen, de ilyen augusztusom még nem volt, a kereslet és a tényleges vásárlások száma is csúcsokat döngetett” – mondta Fejes László, a dunaharaszti OTP Ingatlanpont irodavezetője.
A vevők továbbra is zömében Budapest belső kerületeiből érkeznek és a kertesházakat keresik. A folyamat már a koronavírus megjelenése előtt is megfigyelhető volt, de a home office széleskörű elterjedésével még erőteljesebbé vált. A vevők ugyanakkor válogatósabbak lettek, korábban három, mostanában viszont 6-7 ingatlan megtekintése után döntenek a vásárlás mellett. Az is változást jelez, hogy korábban nemigen volt kereslet az 50-60 milliónál drágább ingatlanokra, de most ezekre is megnőtt az érdeklődés, akárcsak az olcsóbb, 7-10 milliós vályogházakra. Főleg a gyermekes családok keresik a felújításra szoruló ingatlanokat. Az árak tartják magukat, de azért 5 százalék körüli engedményt ki lehet alkudni, nagyobb csökkenésre akkor van példa, ha sürgős az eladás. A bérleti piacon ellenben 20-25 százalékkal estek vissza a díjak, a tulajdonosoknak lépést kell tartaniuk a budapesti, mérséklődő árakkal, ha versenyben akarnak maradni.
Érden folyamatosan csörgött a telefon
A város és környéke mindig is népszerű volt a kiköltözők körében, mert itt egy budapesti panellakás árából már egy kis kertes házat is megvehettek. A kereslet növekedésében az is szerepet játszott, hogy az államilag támogatott hitelkonstrukciók megjelenésével egyre több fiatal keres családi otthont a településen.
„Amikor a járvány miatt Budapesten visszaesett a forgalom, Érden állandóan csörgött a telefon, március és május között is folyamatosan dolgoztunk. A kereslet nem csökkent érzékelhetően, az árak stagnálnak, esetenként enyhén emelkednek. A vásárlók most főleg a jelentős számban futó újépítésű projekteket keresik, de a járvány idején sokan a felújításokkal foglalták el magukat, így bátrabban választanak renoválandó ingatlanokat” – mondta Dr. Polonkai Pálma, az érdi OTP Ingatlanpont irodavezetője.
A csak nézelődő „ingatlanturisták” eltűntek a piacról, a komoly érdeklődők maradtak, ennek köszönhetően jelentősen javult a megtekintés/értékesítés arány. A járvány következményeként sokan tértek át az ingatlanok online megtekintésére, az egyre több eladásra kínált otthonnál rendelkezésre álló „virtuális bebarangolásra”, és csak akkor mentek ki személyesen is a helyszínre, ha komollyá vált a vásárlási szándékuk. Érden és környékén erősödött az alku szerepe, a korábbi 5-6 helyett ma már 8-15 százalékos engedményt is el lehet érni, jellemzően azoknál az ingatlantípusoknál, ahol stagnálnak az árak. Az újépítésűknél nincs alku, itt az eladók különböző extrákkal (elektromos redőny, konyhabútor, elektromos kapu) csalogatják a vevőket. A befektetési célú vásárlás nem jellemző, Érdre azért költöznek az emberek, hogy ott is telepedjenek le.
A legdrágább budapesti agglomerációs városok TOP 10-es listája tavaly
(2019-es árváltozással kiegészítve, a KSH egyedi kérésre összeállított adatsorainak elemzésére építve)
Települések |
Települési átlagár (Ft/m2) 2019-ben |
Árváltozás 2018-hoz képest |
Budaörs |
620 ezer |
+25 százalék fölötti |
Dunakeszi |
530 ezer |
+20-25 százalék közötti |
Biatorbágy |
500 ezer |
+5 százalék fölötti |
Diósd |
490 ezer |
+20-25 százalék közötti |
Szentendre |
490 ezer |
+15-20 százalék közötti |
Budakeszi |
480 ezer |
+25 százalék fölötti |
Törökbálint |
450 ezer |
+15-20 százalék közötti |
Budakalász |
450 ezer |
+20 százalék fölötti |
Veresegyház |
440 ezer |
+3 százalék fölötti |
Pomáz |
430 ezer |
+25-30 százalék közötti |
A legforgalmasabb budapesti agglomerációs városok TOP 10-es listája tavaly
(2019-es forgalom alapján, a KSH egyedi kérésre összeállított adatsorainak elemzésére építve)
Települések |
Települési forgalom (db) 2019-ben |
Érd |
830 |
Dunakeszi |
700 |
Szigetszentmiklós |
600 |
Vác |
560 |
Gödöllő |
330 |
Gyömrő |
310 |
Veresegyház |
310 |
Szentendre |
290 |
Szigethalom |
280 |
Fót |
270 |