Előbb kezdődik a hétvége a kabinettagoknak

Elmarad a péntekre tervezett londoni kabinetülés, amelyen a brüsszeli EU-csúcs eredményeit vitatták volna meg, mivel a tárgyalások több órát csúsznak. Ezt személyesen David Cameron miniszterelnök jelentette be péntek este.

Nem így tervezte Cameron
Cameron még az EU-csúcs előtt rendkívüli kabinetülést hívott össze a Downing Streetre, ahol beszámolt volna az uniós állam- és kormányfők alkotta Európai Tanács brüsszeli értekezletén történtekről.

Kitűzték volna az időpontot

Egybehangzó londoni sajtóértesülések szerint a péntek esti londoni kabinetülés napirendjén akár a brit EU-tagságról tervezett népszavazás időpontjának kitűzése is szerepelhetett volna, ha Brüsszelben csúcsszinten sikerült volna időben megállapodásra jutni a brit reformigényekről. Cameron azonban péntek esti Twitter-üzenetében tudatta, hogy a brüsszeli tárgyalások „az estébe nyúlnak”, így a brit kormány belső kabinetjének ülésére „nem lesz lehetőség”.

A kabinetülést akkor tartják meg, „ha és amikor” megállapodás születik Brüsszelben az Európai Unió reformjaira tett brit javaslatokról. A referendumról szóló törvény alapján 2017 végéig kell megtartani a népszavazást a brit EU-tagság jövőjéről.

A népszavazás lehetséges időpontjára a brit kormány hivatalosan még utalásokat sem tett, de a brit sajtó gyakorlatilag tényként kezeli, hogy ha a London által igényelt EU-reformokról sikerülne egyezségre jutni a mostani EU-csúcson, akkor a brit kormány a referendumot június 23-ára írná ki.

Holnap talán összeülnek

A rendkívüli kabinetülést legkorábban szombatra hívhatják össze, és ha addigra sikerül olyan egyezséget elérni a brit reformigényekről, amelyet Cameron kielégítőnek tart, akkor a brit kormányfő – ahogy ezt erre az esetre már korábban kilátásba helyezte – hivatalosan elkötelezheti magát a brit EU-tagság fenntartása mellett.

[extracode type=”ad” id=”in_post”]

Ha a kabinetülésen döntés születik a népszavazás időpontjáról, akkor megnyílik egyben a lehetőség arra is, hogy a brit kormány EU-szkeptikus tagjai – immár a hivatalos népszavazási kampány keretében – kifejthessék ezzel ellentétes álláspontjukat.

David Cameron már korábban is hangoztatta azt a véleményét, hogy Nagy-Britannia számára a legjobb megoldás az lenne, ha sikerülne elérni az Európai Unió London által igényelt reformjait, és Nagy-Britannia e megreformált EU tagja maradhatna.

Duplájára nőtt a felár

A Markit Financial Information Services piaci információszolgáltató cég péntek esti hétzáró kimutatása szerint a brit szuverén törlesztési leállás kockázatára köthető piaci biztosítási csereügyletek (CDS) középárfolyama jelenleg 34 bázispont – egységnyi, tízmillió dollárnak megfelelő névértékű brit államkötvényre 34 ezer dollár – környékén jár a londoni kereskedésben az irányadó ötéves lejáratra.

A brit szuverén CDS-kontraktusok januárban 18 bázisponton kezdték az idei kereskedést, vagyis azóta 89 százalékkal ugrott meg ez az alapvető adóskockázati mérőszám – hangsúlyozzák a Markit londoni elemzői. A ház szakértői kiemelik azt is, hogy bár a kedvezőtlen makrogazdasági környezet jelentősen felerősítette a kockázatkerülési hajlamot a piacon, a Nagy-Britanniához mérhető kockázatú szuverén adósok ötéves CDS-kontraktusai jóval kisebb mértékben emelkedtek az év eleje óta.

Franciaország CDS-középárfolyama 38 százalékkal, Belgiumé 49 százalékkal haladja meg a január eleji szinteket. A Markit elemzői a péntek esti kimutatáshoz fűzött értékelésükben hangsúlyozták azt is, hogy a jelenlegi brit CDS-árfolyam meghaladja a 2014 őszén tartott skót függetlenségi népszavazás, illetve a tavaly májusi brit parlamenti választások előtt mért szintet.

A közvélemény-kutatási adatok a skóciai referendum és a brit választások előtt egyaránt igen szoros eredményt valószínűsítettek, és ez jelentős piaci bizonytalanság forrása volt annak idején, bár végül a skót elszakadást ellenző tábor, illetve a kormányzó brit Konzervatív Párt meggyőző többséget szerzett a két megmérettetésen. A Markit londoni elemzői péntek esti kimutatásukban felidézik, hogy a világ egyik legnagyobb alapkezelője, a Pimco legfrissebb esélylatolgatásában 40 százalékra becsülte a Brexit kockázatát. Más nagy londoni házak a Brexit lehetőségének makrogazdasági szintű kockázataira is felhívták a figyelmet.

Lassul vár az országra

Az egyik legtekintélyesebb londoni gazdasági-üzleti elemzőház, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) legújabb központi előrejelzési forgatókönyve szerint a brit gazdaság növekedése máris folyamatosan lassul: a ház az idén 2 százalékos, jövőre 1,7 százalékos növekedést vár Nagy-Britanniában.

A CEBR elemzői szerint ugyanakkor ezeket az előrejelzéseket is lefelé ható kockázatokkal terheli a Brexit lehetősége, mivel kétségtelen, hogy legalábbis rövid távon egy ilyen fejlemény komoly zűrzavarral járna. Brexit esetén a CEBR a font meredek gyengülésére számít, és valószínűsíti azt is, hogy a brit EU-tagság megszűnése negatív hatással lenne a működőtőke-beáramlásra és a külföldi befektetői keresletre a brit ingatlanpiacon.

Negatívak a S&P kilátásai

A Standard & Poor’s nemzetközi hitelminősítő a minap megerősítette ugyan Nagy-Britannia lehetséges legjobb, „AAA/A-1 plusz” államadós-besorolását, de érvényben hagyta a leminősítés lehetőségére utaló negatív kilátást is a brit osztályzaton, arra a véleményére hivatkozva, hogy a brit EU-tagság sorsáról 2017 végéig tervezett népszavazás kockázatot jelent a brit pénzügyi szolgáltatási szektorra, a brit exportra és általánosságban a brit gazdaságra.

A Standard & Poor’s közölte, hogy nagy valószínűséggel leminősítené a brit államadós-osztályzatot, ha a referendum eredményeként Nagy-Britannia távozik a brit áru- és szolgáltatás-export 45 százalékát felvevő Európai Unióból.