2024 április 18

Szakmai körökből nem kapott kritikát a 2008-as megállapodás

A volt pénzügyminiszter a parlament gazdasági bizottságában kiemelte: 2008 őszén az akkori megállapodást a korabeli gazdasági körülmények, az állam finanszírozási gondjai mellett az ország iránti bizalom helyreállítása, illetve a forint elleni spekuláció megállítása indokolták.

Úgy vélte, nem megalapozott az Állami Számvevőszék (ÁSZ) megállapítása, miszerint az akkori IMF-hitel első részletének gyors lehívását nem indokolta az államadósság-kezelés igénye. Azt mondta: ha az ÁSZ munkatársai figyelembe vették volna az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) akkori vezetőjének véleményét, reálisabb képet alakítottak volna ki az akkori megállapodásról.

Veres János a gazdasági bizottság ülésén hangsúlyozta: 2008 őszén a forint elleni spekuláció, az OTP-részvények elleni spekulatív támadás – az, hogy a tőzsdén egyetlen napon belül az OTP-papírok árfolyama 14,5 százalékot esett -, valamint az, hogy „kiszáradtak a nemzetközi pénzpiacok”, jelentős mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy az IMF-hitel első részletét még 2008 novemberében lehívta a magyar kormány.

Veres János kitért arra is, hogy akkoriban a külföldi tulajdonban lévő hazai pénzintézetek anyabankjai vállalták, hogy ha szükség lesz rá, állják a leánybankok tőkehelyzetének megerősítését. Kiemelte: a magyar többségi tulajdonú pénzintézetek esetében ezt a kötelezettséget a magyar államnak kellett állnia, ezért az IMF-hitel részét képezte egy úgynevezett bankmentő célra félretett összeg.

A volt pénzügyminiszter kitért arra is, hogy 2009 nyarán a magyar kormány az ország iránti bizalom erősítése érdekében bocsátott ki devizakötvényt a nemzetközi pénzpiacokon, amit a befektetők le is jegyeztek, ez akkoriban nagyban segítette az ország iránti befektetői bizalom helyreállítását.

Képviselői kérdésekre a volt pénzügyminiszter többször is nyomatékosította: az IMF-nek elküldött szándéklevélben csak az állt, hogy a 13. havi nyugdíj felső mértékét 80.000 forintban szabják meg.

Veres János a bizottság ülését követő rögtönzött sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: a kormány 2008 októberében egyszázalékos visszaeséssel számolt a következő évre, ezt támasztották alá az Európai Unió akkori prognózisai, az akkori kabinet ehhez igazodó intézkedései szerepeltek a valutaalapnak küldött szándéklevélben is. A magyarországi GDP-csökkenés azonban – az exportpiacok visszaesése miatt – közel 7 százalékos lett 2009-ben, ezért volt szükség a korábban nem tervezett lépésekre.

A szocialista képviselő kiemelte: „álljon elő a Fidesz-kormány és mutassa be azt a hiteles gazdaságpolitikai programot, amelyet le tud tenni az Európai Unió asztalára; felszólítom a kormányt, hogy az IMF-nek elküldött levelet hozzák nyilvánosságra, (…) Magyarország állampolgárai meg kell, hogy tudják azt, mi szerepel a levélben”.

A volt pénzügyminiszter szerint ez utóbbi nem szándéklevél, mert azt nem lehetne nyilvánosságra hozni, és ezen nem szerepel a jegybank elnökének aláírása, csak a kormány tagjai írták alá, így ez a kérés méltányos.

Kiemelte: a 2008-as megállapodásban minden információ nyilvános, az akkori kormány Magyarország érdekében álló, megfelelő megállapodást kötött.