Számokból áll a rendszer
Az országos hatósági nyilvántartásban az arcképmásadatokból képezett arcképprofilok szerepelnek, azaz nem maga a fénykép, hanem az ahhoz rendelt úgynevezett technikai kapcsoló számok, amelyek alkalmatlanok az arckép visszafejtésére. Az arcképmásból képzett arcképprofil is személyes adatnak minősül.
A tárolt profilokban csak ügyhöz kötötten kereshetnek a jogosult szervek, egyebek mellett a bíróság, a rendőrség, az ügyészség, a büntetés-végrehajtás vagy nyomozást végző szerv. Az arcképelemzésnek pedig két típusa lehet: ismeretlen ember azonosítása és személyazonosság ellenőrzése.
Több helyről kaphatnak adatot
A jogszabály hatályba lépését követően egy úgynevezett ősfeltöltést végeznek annak érdekében, hogy a központi szervnél rendelkezésre álljanak a – törvényben meghatározott – nyilvántartásokban kezelt arcképek. A kezelő például úti okmányokból vagy közlekedési okmányokból származó adatokat kap meg, de rendelkezésére állnak adatok a menekültügyi vagy a központi idegenrendészeti nyilvántartásból is.
Más törvényhez is hozzá kellett nyúlni
Módosították a hírközlési törvényi is annak érdekében, hogy a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat a megfelelő formátumban kapjon adatokat az egyes szolgáltatóktól.
Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló törvényt Pintér Sándor belügyminiszter a bűnelkövetők gyors, korszerű technológián alapuló azonosítása miatt tartotta fontosnak és szükségesnek tartotta a szabályozást az okmányhamisítás új elkövetési módjaira, számos bűncselekmény határon átnyúló jellegére hivatkozva is. A törvényt 122 igen, 39 nem szavazattal, 24 tartózkodás mellett fogadta el a parlament.
Mindenkinek fizetnie kell
Az Országgyűlés kedden 152 igen szavazattal, 28 nem ellenében, 6 tartózkodás mellett fogadta el az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló törvény módosítását, amelynek értelmében megszűnik a díjfizetés sávos rendszere, vagyis a jövőben az árbevétel 0,1 százalékának megfelelő összeget kell fizetni a nettó 500 millió forintos árbevételt el nem érő, a törvény hatálya alá tartozó üzleteknek is.
A felügyeleti díj számításánál a megelőző év árbevételét kell alapul venni. Ugyanakkor a kiskereskedelmi mikro- és kisvállalkozásokra is vonatkozik a húszezer, illetve hétszázezer forint átalányválasztás lehetősége.
Uniós vizsgálat indult
A változtatásra azért van szükség, mert az Európai Bizottság Versenypolitikai, valamint az Egészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Főigazgatósága egyaránt vizsgálni kezdte a törvény idén január 1-jén életbe lépett változtatását, amely a kereskedelmi szektorban a napi fogyasztási cikkek értékesítése érdekében sávos felügyeleti díjat vezetett be.
A módosítás a kihirdetés után egy hónappal lép hatályba, és az idei évre átmeneti rendelkezésekkel biztosítja az idei bevallások módosítását.
Elfogadták a jegybank üzleti beszámolóit
Az Országgyűlés kormánypárti szavazatokkal elfogadta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2012-2014 közötti üzleti jelentéseit és beszámolóit. Matolcsy György jegybankelnök az ezekről szóló előterjesztések parlamenti vitájában azt mondta, az MNB teljesíti törvényben rögzített mandátumát, feladatát az árstabilitás, a pénzügyi stabilitás elérésében és megőrzésében, egyúttal támogatja a kormány gazdaságpolitikáját.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Az MNB elnöke kifejtette: 2012-ben az akkori jegybanki vezetés alatt az MNB nem teljesítette sem az ár-, sem a pénzügyi stabilitás elérésében a feladatait, emellett a kormány gazdaságpolitikáját sem támogatta. 2012-ben ráadásul mintegy 40 milliárd forint körüli veszteséget is felhalmozott, sőt azt is bejelentette a jegybank akkori vezetése, hogy a 2013-ban az MNB vesztesége várhatóan 203 milliárd forintra nő.
Matolcsy György összehasonlításul elmondta, hogy a 2013 márciusában bekövetkezett jegybanki vezetőváltás jelentős fordulatot hozott az MNB tevékenységében, ennek révén sikerült a több mint 200 milliárd forintos veszteség helyett már 2013-ban 26,3 milliárd forintos nyereséggel zárni az évet, 2014-ben pedig közel 28 milliárd forint nyereséget ért el a jegybank. Ezzel a központi költségvetés mindkét évben mentesült a veszteség megfizetésének terhe alól – hangsúlyozta.
A kétharmados rendelkezéseket nem fogadták el
A parlament Győrffy Balázs fideszes képviselőnek, az agrárkamara elnökének javaslatára fogadta el a földforgalmi törvény módosítását 128 igen szavazattal, 43 nem ellenében, 24 tartózkodás mellett. Az előterjesztésnek volt kétharmados többséget igénylő – a sarkalatosságra vonatkozó – passzusa is, ez viszont nem kapta meg a kellő szavazatot, mert csak a kormánypártok támogatták.
A kormánypárti politikus eredeti előterjesztése szerint a bérbeadó a szerződés megkötését követő két év után igazíthatta volna a piaci árakhoz a haszonbérleti díjat, azonban a törvényalkotási bizottság módosító javaslata alapján a Ház úgy döntött: a bérleti díjat a bérbeadó személyében bekövetkezett tulajdonosváltást követő 90 napban – ezt követően pedig három évenként – emelheti meg az új bérbeadó.
Nem kell közreműködnie a kamarának
Győrffy Balázs indítványa alapján az új bérbeadó külön díj ellenében szakértői becslést kérhetett volna az agrárkamarától a piaci haszonbérleti díj összegéről, az erre vonatkozó rendelkezéseket azonban törölték a törvényalkotási bizottság indítványára.
A bíróságok kapnak újabb feladatot
A törvénymódosítás alapján ha a haszonbérlő nem ért egyet a bérbeadó kezdeményezésével, akkor az annak kézhezvételétől számított 30 napos jogvesztő határidőn belül bíróságtól kérheti a piaci haszonbérleti díj meghatározását. Ellenkező esetben a bérleti díjat a kezdeményezésben megjelölt mértékben módosítottnak kell tekinteni.
Győrffy Balázs a parlamenti vitában előterjesztését azzal indokolta: egyenlő feltételeket kell teremteni a gazdáknak, sokan ugyanis jelenleg a piaci ár negyedét, ötödét fizetik bérleti díjként, a piaci áron földet vásárlókat pedig megilleti, hogy a területért piaci bérleti díjat számoljanak fel.
Rengeteg jogszabályt érint
A tárcavezető mintegy 110 jogszabály módosítását indítványozta, előterjesztését 148 igen szavazattal, 2 nem ellenében, 37 tartózkodás mellett hagyta jóvá az Országgyűlés. A miniszter javaslatának célja a közigazgatási hatósági eljárások szabályainak módosítása az emberek és a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése, az eljárások egyszerűsítése és gyorsítása érdekében. A változtatás egyik okaként említette, hogy sok területen az általános 21 napos ügyintézési határidőnél hosszabbat határoznak meg.
Csökken az ügyintézési idő
A mostani módosítással általános eljárási szabályok egyszerűsödnek, kevesebb lesz az engedélyhez kötött tevékenység, és csökkennek az ügyintézési határidők. Mindez érinti egyebek mellett a szociális ellátásokat, az anyakönyvi és gyámügyeket, a közlekedés területét, az illetékekre vonatkozó szabályozást, a környezetvédelmet, a bányászatot és az örökségvédelmet.
Az Országgyűlés egy új jogintézményt is bevezetett, a függő hatályú döntést, amelynek célja, hogy az engedélyezési eljárások átalakítása nélkül gyorsítsa fel és tegye kiszámíthatóbbá az ügyintézést. Ez azt jelenti, hogy ha a hatóság két hónapon belül nem tud érdemi döntést hozni, akkor a kérelmező végezheti a kérelmezett tevékenységet.
Új eljárási kategória lesz
Az úgynevezett sommás közigazgatási eljárásban 21 helyett 8 nap alatt születhet döntés, ha az ügyfél az összes feltételt teljesíti, és nincs ellenérdekelt az ügyben.
Egyre több helyen lesz az e-ügyintézés
Változás az is, hogy több területen is lehetővé teszik az elektronikus ügyintézését, valamint azt is, hogy bizonyos esetekben ne kelljen bemutatni az erkölcsi bizonyítványt, ha az azt kérő utánanézhet az állami nyilvántartásban.
A bürokráciacsökkentés részeként egyes engedélyezési eljárások is megszűnnek, azok bejelentése is elegendő a továbbiakban. Ez vonatkozik egyebek mellett a nemesfémből készült ékszer forgalmazására, állatmenhely létesítésére, szakértői tevékenységek megkezdésére, továbbá a szálláshely-szolgáltatási, valamint utazásszervezői és -közvetítői tevékenység megkezdésére.
Elektronikusan igényelhetünk adószámot
Része a törvénycsomagnak az is, hogy megteremtik az állampolgároknak az adóazonosító szám elektronikus igazolásának lehetőségét. A módosítások a következő évtől hatályosak.
Két kategória lesz
Megbízható és kockázatos adózókat különböztet meg az adózás rendjéről szóló jogszabály kedden elfogadott módosítása. Az új minősítési rendszer szerint jó adózónak azok tekinthetők, akik alapvetően jogkövetők és teljesítik adókötelezettségeiket. Ide tartozik majd majdnem 140 ezer adózó, őket kedvezményekben részesíti a törvény.
Megbízhatónak számít az, aki legalább három éve folyamatosan működik, a tárgyévben, illetve az azt megelőző öt évben az adóhatóság nem állapított meg terhére az adóteljesítményének három százalékát meghaladó adókülönbözetet, nem indult ellene végrehajtási eljárás, valamint a negyedév első napján nincs 500 ezer forintot meghaladó nettó adótartozása. Esetükben az ellenőrzési határidőt 180 napban maximálják, s 2017-től 45 napra, 2018-tól 30 napra csökken az általános forgalmi adó visszautalásának ideje.
Ezzel szemben kockázatos adózóknak minősülnek azok, akik megsértik az adójogszabályokat, nagy összegű adóhiányt, adótartozást halmoznak fel. Őket szigorúbb szabályozás alá vonja a törvény, például magasabb lesz a késedelmi pótlék és a mulasztási bírság, az ellenőrzési határidő pedig 60 nappal meghosszabbodik.
Nagy összegű adóhiánynak számít magánszemélynél a 10 millió forint, míg másoknál 100 millió forint a határ. Az előzetes becslések szerint számuk 10-20 ezer ilyen lehet. A minősítési rendszer mintegy 525 ezer bejegyzett és mintegy háromezer áfaregisztrált adózót érint.
Új bevallási formák lesznek
A személyi jövedelemadóra vonatkozóan két új bevallási formát vezetnek be. A csak munkaviszonyból származó jövedelemmel rendelkezők – ha nincs kedvezmény, amit érvényesítenek – jövőre a munkáltatónak tett bevallási nyilatkozattal is eleget tehetnek bevallási kötelezettségüknek. Új elem az is, hogy az adóhatóság 2017-től az adóév utolsó napján a rendelkezésére álló adatokból bevallási tervezetet készít és küld ügyfélkapuval rendelkező magánszemélyeknek. Az adózó az ajánlatot – szükség esetén a javított, kiegészített adatokkal – a következő év május 20-ig fogadhatja el az ajánlatot.
Az Európai Unió Bíróságának ítélete miatt módosultak a pálinkafőzési szabályok is, januártól párlatadójegyet kell beszerezni a vámhatóságtól, literenként 700 forintért. Legalább öt, legfeljebb 86 adójegyet lehet kérni.
Adókedvezmény az e-autóknak
Változás továbbá, hogy a fuvarozók versenyhelyzetének javítása érdekében a helyi iparűzési adóból levonható a külföldi és belföldi útdíj 7,5 százaléka. A parlament 125 igen és 3 nem szavazattal, 58 tartózkodás mellett elfogadott döntése szerint – a Jedlik Ányos-terv végrehajtása érdekében – nem kell gépjárműadót és regisztrációs adót fizetni a környezetkímélő autók után.
Új beszámolási standardat vezetnek be
A számviteli, a helyi adókról szóló, valamint a társasági és osztalékadóról szóló törvényeken is változtat a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok egyedi beszámolási célokra történő hazai alkalmazásának bevezetéséhez kapcsolódó, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények 158 igen szavazattal, 28 tartózkodás mellett elfogadott módosítása.
A változtatás célja, hogy a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardokat egyedi beszámolási célra is alkalmazni lehessen. Ilyen egyedi eset eredményeznek a többi között a leltározási sajátosságok, vagy az egyesülések, szétválások.
A módosítás szükséges azon fogalmak használatával kapcsolatosan is, amelyek a nemzetközi beszámolási standardokban eltérő tartalommal használnak, ilyen például a mérleg vagy az eredménykimutatás.
