Lassult a fogyasztás bővülésének üteme

A City egyik legnagyobb befektetési bankcsoportja, a Barclays olajpiaci elemzőinek hétfőn ismertetett tanulmánya szerint több mint kétezer milliárd dollárnyi jövedelem-átcsoportosításnak felelt meg az olajimportőr gazdaságok javára az, hogy az olajárak a 2014 júniusában mért legutóbbi csúcshoz képest 70 százalékot zuhantak tavaly.

A ház szerint a hagyományos gazdasági modellek alapján ennek 0,5-0,8 százalékponttal gyorsítania kellett volna a világgazdaság növekedési ütemét. Abban, hogy ez végül elmaradt, szerepe volt éppen az olajárzuhanásból eredő következményeknek is, elsősorban annak, hogy a feltörekvő gazdaságokban – Kínát nem számítva – a fogyasztás bővülési üteme átlagosan több mint 2 százalékponttal lassult tavaly az előző évhez képest, elsősorban az olajexportőr országokban tapasztalt gyengülés miatt, Kínában pedig stagnált.

Ennek nettó globális hatásaként a világgazdasági szinten mért fogyasztási kiadásnövekmény 2015-ben 3,5 százalék volt, ugyanannyi, mint egy évvel korábban – áll a Barclays hétfői londoni elemzésében.

A tőzsdei pánik is sokat kivett a gazdaságból

A ház szerint mindehhez járult az olajexportőr gazdaságok adósságpiacain – szintén éppen az olajárzuhanás miatt – kialakult stresszhelyzet, ami a banki hitelezési kondíciókat is feszesebbé tette. Emellett az év eleje óta lezajlott globális tőzsdei árfolyamzuhanások több mint hatezer milliárd dollárnyi befektetési vagyonveszteséget okoztak.

[extracode type=”ad” id=”in_post”]

A Barclays londoni szakelemzői szerint a globális energiaszektor beruházásainak visszaesése – amelyet szintén az olajárzuhanás okozott – ugyancsak a világgazdaság növekedésének gyorsulása ellen hatott. A ház számításai szerint csak ez a tényező 0,2 százalékponttal lassíthatta a tavalyi globális növekedést, és 2016-ban 0,1-0,2 százalékpontot faraghat le a világgazdaság bővülési üteméből.

A Barclays januárban elvégzett saját iparági felmérése szerint a kitermelés bővítését célzó globális beruházások tavaly 23 százalékkal zuhantak a 2014-ben mért 673 milliárd dolláros legutóbbi csúcsértékről, és az idén várhatóan legalább 15 százalékkal zuhannak tovább. A kitermelési beruházások értékének tavalyi visszaesése a globális hazai össztermék (GDP) 0,2 százalékának felelt meg a Barclays szakértőinak számításai szerint.

Szaúd-Arábia is kapott egy pofont

Az olajárzuhanást most már a nagy kitermelő gazdaságok hitelképességi besorolásai is megszenvedik. A Standard & Poor’s hitelminősítő a minap például Szaúd-Arábiát – a világ legnagyobb nyersolajtermelőjét – is leminősítette, elsősorban arra a véleményére hivatkozva, hogy az alacsony olajárak markáns és tartós hatást gyakorolnak a szaúdi költségvetési és reálgazdasági mutatókra.

A cég a devizában és helyi valutában kibocsátott szaúdi államadósság besorolásait „A mínusz/A-2”-re rontotta az addigi „A plusz/A-1”-ről. A szuverén devizaadósság „A mínusz” besorolása két fokozattal rosszabb a leminősítés előtti „A plusz”-nál.

40 dolláros olajár

Indoklásában a Standard & Poor’s kiemelte, hogy nemrégiben hozzávetőleg 20 dollárral csökkentette a globális alaptípusnak tekintett Brent olajfajta 2016-2019 közötti átlagos árfolyamára adott előrejelzését. A hitelminősítő új prognózisa szerint a Brent hordója az idén átlagosan 40 dollár lesz, majd 2018-ig fokozatosan 50 dollárra emelkedik, és várhatóan a későbbi időszakban ezen a szinten marad.

[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”81″]

A Standard & Poor’s az olajárak zuhanása miatt az előző, októberi felülvizsgálat idején jósolt 3 százalék helyett most már csak 2 százalékos átlagos éves növekedésre számít a szaúdi gazdaságban a 2016-2019-es időszakban, és a GDP-arányos idei folyómérleg-hiányra szóló prognózisát 14 százalékra emelte a korábbi előrejelzésében szereplő 6 százalékról.

Oroszország is szenved

A londoni elemzői konszenzus szerint az olajárak zuhanása még súlyosabb hatást gyakorol Oroszországra, a világ második legnagyobb olajtermelőjére, ahol a citybeli előrejelzések egyöntetűen recessziót jósolnak 2016-ra is a tavalyi visszaesés után.

A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének iparági elemzői új, felülvizsgált prognózisukban közölték, hogy eddig az orosz hazai össztermék 0,5 százalékos idei visszaesésével számoltak, de ezt a várakozásukat 40 dolláros idei átlagos olajárat valószínűsítő becslésükre építették. A cég nyersanyagpiaci stábjának új előrejelzése szerint azonban a Brent hordónkénti átlagára 2016-ban 31,25 dollár lesz, és a JP Morgan londoni elemzői emiatt most már 1,5 százalékos orosz GDP-visszaesést várnak 2016-ban.

Irak olajtermelése csökkent a legjobban

A Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) februárban az előző havinál napi 280 ezer hordóval kevesebbet, napi 32,37 millió hordó kőolajat termelt a Reuters hírügynökség szállítmányozó vállalatok, olajtársaságok és piaci szakértők körében végzett felmérése szerint.

Februárban a legnagyobb mértékben Irak olajtermelése csökkent, a januári napi 4,30 millió hordóról 4,15 millió hordóra februárban, annak a hatására, hogy leállt az olajtovábbítás a kurdisztáni térségből. Csökkent a februári olajtermelés Nigériában és az Egyesült Arab Emírségekben is.

Az OPEC legnagyobb termelője, Szaúd-Arábia februári olajtermelése napi 10,20 millió hordón stagnált. A szaúdi olajtermelés júniusban rekordszintű, napi 10,56 millió hordó volt. Irán olajtermelése eközben a januári napi 3,05 millió hordóról 3,10 millió hordóra emelkedett februárban. Az iráni olajtermelés december óta napi 200 ezer hordóval bővült, míg az export ezalatt napi 500 ezer hordóval emelkedett.

Szakítva az árak szabályozását szem előtt tartó politikájával az OPEC 2014 nyara óta közel napi 1,40 millió hordóval növelte termelését világpiaci részesedésének megőrzése érdekében. Az árak ezalatt az idő alatt csaknem 70 százalékkal zuhantak.