Mennyien és hol tanulnak tovább?

Magyarországon jellemzően 2011 óta évről évre csökken az adott évben nappali képzésre felvett hallgatók száma, 2016-ban már csak kevesebb, mint 53 ezren kezdhették meg tanulmányaikat nappali tagozaton. Bár még nem tudjuk, pontosan hogyan alakul majd a felvettek száma 2017-ben, az előző évek tendenciája vélhetően folytatódik. Különösen nagy hatással vannak az egyetemisták a lakáspiacra, amikor a lakóhelyüktől távol, egy másik városban kezdik meg a tanulmányaikat, bérlőként vagy vásárlóként.

Ahogy az elmúlt években, úgy továbbra is igaz, hogy Magyarországon messze a legtöbb diák Budapesten tanul, a második helyezett Hajdú-Bihar megyében sem éri el a diákok száma a 20 ezret. A felsőoktatás szempontjából a Békés, Jász-Nagykun-Szolnok, Tolna, Komárom-Esztergom és Nógrád megyei diákok jelentős része is megyeváltásra kényszerül a felsőoktatási tanulmányai során.

Ezekben a megyékben ugyanis a többihez képest nagyon alacsony (mindössze néhány száz) a nappali tagozatos hallgatók száma, miközben az adott megyékből 4500-5500 diák tanul tovább nappali tagozaton, kivéve Nógrád megyét, ahol a számuk alacsonyabb, megközelítőleg 2700.

[extracode type=”ad” id=”in_post”]

Egyes megyékben kiemelkedően magas a nem helyben tanuló hallgatók minimális száma. A legmagasabb számokat Budapesten találjuk, ahol Pest megyén kívülről minimálisan is több mint 54 ezren tanultak 2016-ban.

Egyre több a külföldi hallgató

A diákok nemzetközi mobilitása jelentősen növekedett az elmúlt évtizedekben. Míg 1990-ben még csak 1,3 millió diák tanult hazájától távol, addig a számuk 2011-ben már megközelítette a 4,3 milliót, 2025-re pedig 8 millióra növekedhet. Magyarország, ezen belül Budapest fontos szereplőjévé vált a nemzetközi oktatásnak, annak ellenére, hogy eddig nem volt erre vonatkozó stratégia. 2013-ban hasonló számokat produkáltunk, mint Amszterdam, Brüsszel vagy Zürich, és a jövőbeli számok is hasonlóan alakulnak.

Az Országos Kollégiumfejlesztési Stratégia szerint a 2013-as 12 ezerrel szemben 20 ezren tanulhatnak nálunk 2020-ban, míg Berlinben 25 792, Brüsszelben 13 743, Zürichben pedig 16 582 nemzetközi diák érkezését várják. Magyarországon bővülhet az idegen nyelvű képzések köre, ez pedig növelheti a külföldi hallgatók számát, válaszaik alapján az egyetemek többsége a külföldi hallgatói létszámának növelésére törekszik. A legtöbb külföldi hallgató a Semmelweis Egyetemen, a Budapesti Corvinus Egyetemen, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen tanul.

A 2015-2016-os tanévben a külföldi diákok 25 százaléka szomszédos országból érkezett, többségük állami ösztöndíjjal felvett romániai, szlovákiai, ukrajnai vagy szerbiai magyar nemzetiségű diák. Az arányuk 2004-ben még 60% volt a külföldi diákokon belül. A nem szomszédos országok közül a legtöbben Németországból, Iránból, Norvégiából, Izraelből, Brazíliából és Svédországból jönnek hozzánk tanulni. Gyorsan növekszik a dinamikusan bővülő gazdaságokból érkező diákok száma, például Kínából 2008 óta évente 20 százalékkal bővül a külföldi egyetemre indulók száma.

A külföldi diákok is erősítik a lakáspiaci keresletet. A diákszámok jelentős emelkedése a külföldi egyetemeket is akkora kihívás elé állította, amelyre nem tudtak gyorsan reagálni. Itt lépett be a magánszektor: kimondottan a diákok igényeire épített szállások, úgynevezett magánkollégiumok jelentek meg. Eltérő fejlődési lépcsőfokon állnak az országok. A legérettebb piac az USA és az Egyesült Királyság, Európa nagyrészt még gyengébb, de dinamikusan fejlődik, Magyarországon pedig csak pár próbálkozásról számolhattunk be tavalyi elemzésünkben.

A következő oldalon kiderül, bérelni vagy lakást venni érdemesebb

Kollégiumfejlesztési program

A 192,6 milliárd forintból megvalósítandó, 2023-ig szóló kollégiumfejlesztési programról tavaly év végén született döntés. E stratégia összesen 123 kollégiumot, benne 37 467 férőhelyet érint felújítással és új helyek létesítésével. 19 teljesen új kollégiumi épületet húzhatnak fel, összesen 4,1 ezer új szobában 8,1 ezer férőhellyel, emellett 29 ezer férőhely (12 ezer szoba) felújítása a cél. Közben 1167 férőhelyet bezárnának, illetve 3406 korábbi férőhely a felújítások eredményeként tűnne el.

A fejlesztés a kollégiumi hiányt igyekszik orvosolni, 2015-ben ugyanis például 32 százalékos volt a túljelentkezés a kollégiumi férőhelyekre, a kapacitás 8 százalékkal növekedhet, a jelenlegi 44 444 helyett 48 018 férőhely állhat majd rendelkezésre. Az új férőhelyek közül 5893 kapna helyet Budapesten, 2254 pedig vidéken. A felújítások során a fővárosban 1270 hely újulna meg, vidéken pedig 18 050.

Ez azt jelenti, hogy a stratégia megvalósításával a budapesti férőhelyek száma az országos átlagnál jóval nagyobb mértékben növekedne: 26 százalékkal többen juthatnának be kollégiumba, de a minőségi változás is jelentős, a programnak köszönhetően hatszorosára nőne azoknak a férőhelyeknek a száma, ahol a szobához saját fürdőszoba tartozik, illetve ahol legfeljebb 3-an laknak együtt.

[extracode type=”ad” id=”in_post”]

Vidéken a kollégiumépítések kompenzálják az átalakítások miatti férőhelycsökkenést, a rendelkezésre álló kapacitás (30 ezer fő) nem változik. A program több ütemben valósulhat meg, 2016-2018 között 22 milliárd forintot szánnak a beruházásokra, 2018 és 2020 között 68 milliárdot, 2020-2021 között 50 milliárdot, végül az utolsó fázisban 52 milliárd forintot tesznek majd ki várhatóan a fejlesztések.

Nem csoda, hogy a hallgatók körében népszerűek a kollégiumi helyek, hiszen azok lakhatási költségei kedvezőbbek, mint egy bérelt lakásé. A HÖOK 2015-ös, 2016 elején publikált felmérése szerint, míg egy kollégistánál átlagosan 13 179 Ft-ot tett ki a lakhatás havi költsége, addig egy bérlésre kényszerülő diák esetében ez az összeg 30 141 Ft-t volt. A lakhatási díj az előbbi átlagos bevételeinek a 24 százalékát tette ki, az utóbbi esetében viszont a 36 százalékával ért fel.

Mennyiért lehet lakást venni az egyetemi városokban?

A bérleti díjak emelkedése miatt jelentősen nőtt az egyetemi évek alatt bérlakásban lakók költsége. Az alacsony kamatkörnyezet miatt pedig szintén alacsony törlesztőrészleteket látva sokan választották a bérlés helyett a vásárlást, adott esetben még néhány diáktársnak kiadva egy-egy szobát, amivel még kedvezőbb lehet a megtérülése a lakásvásárlásnak.

Ugyanakkor hozzá kell tenni, hogy az elmúlt években nem csak a bérleti díjak emelkedtek jelentősen, hanem a lakások árai is, így sok esetben a vásárlók nem az egyetemhez közel, hanem inkább jó közlekedésnél vásárolnak lakást. Budapest belvárosából például szinte kiszorultak a magyar egyetemisták a magas árak és bérleti díjak miatt.

A négyzetméterárak az egyetemek közelében található fővárosi helyszínek közül például az V. kerületben a 2013. évi, átlagosan valamivel 300 ezer forint felettivel szemben 2016-ban már jócskán meghaladták az 500 ezer forintot is. Szintén jelentősen drágult a Belső-Erzsébetváros és a Palotanegyed, ráadásul a növekedés mértéke tavaly még nem veszített a lendületéből a belvárosi területeken, mert a 2016-os árnövekedés sok esetben meghaladta a 2015-öst is.

Az egyetemisták körében népszerű helyszínek között jelentősek az árazásbeli különbségek Budapesten belül is. A legdrágábbnak számító V. kerületben több mint 70 százalékkal többet kell fizetni, mint a valamivel 300 ezer forint feletti fajlagos átlagárakkal rendelkező Óbudán vagy Nagyzuglóban.

Bár az elmúlt években a vidéki városokban is növekedtek az árak, ezek dinamikája jellemzően elmaradt a Budapesten tapasztalttól. Vidéken korábban is jelentősen olcsóbban lehetett lakást vásárolni, mint a fővárosban, az árolló tovább nyílott. Lakásaival a legolcsóbb egyetemi város Miskolc, ahol már 110 ezer forintos négyzetméterár körül is lehetett vásárolni 2016-ban, míg a vidéki egyetemi városok közül a legdrágább Győrben a pesti külsőbb kerületek szintjén mozogtak az árak: négyzetméterenként 250 ezer forint körüliek voltak.

Mikor vegyünk lakást egy egyetemistának?

Fontos családi döntés, hogy a gyermek továbbtanulásakor, kollégiumi férőhely hiányában, a lakhatást lakásbérléssel vagy saját lakás vásárlásával oldják meg. Megfontolandó a lakásárak és bérleti díjak egymáshoz képesti viszonya, de az sem mindegy, hogy a család mennyi ideig tervezi hasznosítani azt az ingatlant.

A már magyarul is megjelent ZillowSztorik – Tények és tévhitek a lakáspiacról című könyv nyomán az FHB-nál bevezették a fedezeti időtáv fogalmát, amely azt mutatja meg, hogy legalább mennyi időt kell az adott otthonban eltölteni ahhoz, hogy a bérlése helyett érdemes legyen azt megvásárolni. Majd az egyes egyetemi helyszínek esetében a Duna House bérleti díjait és az FHB Index értékesítési átlagárait felhasználva megvizsgálták, hogy hogyan alakulnak ezek a fedezeti időtávok. Fontos azonban megjegyezni, hogy modellükben nem számoltak a lakás reálfelértékelődésével, vagyis a fedezeti időtávok valójában alacsonyabbak lehetnek, mert a jelenlegi piaci környezetben mérthez képest a következő pár évben várható még a lakásárak növekedése.

Számításaik szerint a fedezeti időtávok jellemzően 2 és 4,3 év közöttiek az egyetemi helyszínek esetében, a drágább budapesti kerületekben és Győrben jellemzően magasabbak. Az eredmények azt mutatják, hogy ezeken a helyeken a magasabb fedezeti időtávok miatt ugyan van relevanciája, de pusztán az egyetemista gyermekek számára történő lakásvásárlás alapos mérlegelést igényel, a diákok ugyanis egy BsC diploma megszerzéséhez általában 3,5 évet tanulnak egy adott intézményben – bár ez például külföldi szemeszterek, vagy sikertelen vizsgák miatt kitolódhat.

Amennyiben azonban a hallgató osztatlan 5 éves képzésen kezdi meg a tanulmányait, vagy mesterképzésre is jelentkezik az alapszak elvégzése után, akkor már könnyebben a vásárlás irányába billenhet a mérleg nyelve. Ráadásul az is elképzelhető, hogy a diák az adott városban lép be a munkaerőpiacra is, amelynek köszönhetően szintén nő az adott lakásban általa töltött idő.

Bérlés helyett vásárlás

Látható azonban az előbbiekből az is, hogy az egyes városokban azért meg lehet találni azokat a területeket, ahol alacsonyabb fedezeti időtáv mellett, könnyebben megtérülhet a felsőoktatásban továbbtanuló diákok számára a lakásvásárlás. Legalábbis ezt mutatja, hogy Budapesten belül például a még metróval elérhető, ugyanakkor lényegesen alacsonyabb árazású XIX. kerületben a fedezeti időtáv mindössze 2,3 év.

Az egyetemista gyermeknek történő lakásvásárlás előtt mindenképpen érdemes azt is szem előtt tartani, hogy a lakás jól értékesíthető, illetve kiadható legyen. Előfordulhat ugyanis olyan eset is, amikor a diák időközben felhagy a tanulmányaival, vagy azokat másik városban kívánja folytatni, esetleg már az egyetemi tanulmányok megkezdése előtt kiadható a lakás, illetve a kiköltözése után lehet az onnan érkező bérleti díjjal kalkulálni.

A fedezeti időtávokra kapott számok az FHB által megadott modellparaméterek eredményei, az értékek ettől eltérhetnek az egyedi ingatlanok esetében, hiszen mind az árazásban, mind a bérleti díjakban jelentős különbségek lehetnek még egy adott házon belül is, illetve az árak jövőbeli további növekedése kisebb fedezeti időtávokat eredményezhet. Az általuk bemutatott modell arra hívja fel a figyelmet, hogy a lakásvásárlás jelenleg is jó alternatívája lehet a lakásbérlésnek, de körültekintően kell dönteni!