A döntés azt követően született, hogy már több mint 50 ezren támogatják azt az állampolgári kezdeményezést, amely Finnország kilépését óhajtja, ez pedig arra kötelezi a parlamentet, hogy lefolytassa a vitát.
Egyelőre aláírást gyűjtenek
Ennek ellenére Finnországból aligha tűnik el az euró, mert az 50 ezer aláírás csak a kérdés napirendre tűzésére kötelezi a parlamentet, népszavazást csak akkor írnak ki, ha a parlament is támogatja a javaslatot. Az aláírás-gyűjtés január közepéig tart és a parlamenti vitára várhatóan februárban kerül sor.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Az Eurobarometer által végzett közvélemény kutatás szerint a finnek 64 százaléka pártolja a közös valutát, igaz arányuk egy év alatt 5 százalékponttal csökkent. Az aláírás-gyűjtés sikere azonban jelzi, hogy a finnek elégedetlenek gazdaságuk teljesítményével, és a három éve tartó recessziót sokan az euró számlájára írják.
Az euró ellenzői az eurózónán kívüli Svédország példájára hivatkoznak, ahol a gazdaság 2008 óta 8 százalékkal nőtt, míg Finnországban 6 százalékkal zsugorodott.
Van jövője a markkának?
Saját valuta, a markka híján leértékeléssel nem lehet segíteni az export versenyképességét. Így marad a „belső leértékelés”, a munkaköltségek csökkentése és különböző juttatások megvonása, ami kiváltotta a szakszervezetek tiltakozását. Az euróval szemben barátságtalan EuroThinkTank kutatócsoport a markka-hoz való visszatérés egyszeri költségeit 20 milliárd euróra becsüli, de úgy véli, hogy hosszabb távon a lépésnek lenne értelme.
A jobbközép kormány azonban, noha vannak benne euroszkeptikusok, szilárdan az euró pártján van, a kormányprogram szavai szerint „Finnország az Európai Monetáris Unió tagjaként elkötelezte magát az euróövezet stabilitásának erősítése mellett”.
