A Deloitte-Scale BankIndex legutóbbi, 2014 végén készített kiadásához képest mindhárom (fogyasztási, hitelfelvételi, megtakarítási) index egyértelmű növekedést mutat.

„2015 során, kisebb év közbeni korrekciót követően, mindhárom indexérték magasabb szintre került. A hitelfelvétellel kapcsolatos optimizmus abszolút négyéves csúcs közelében van, az arányok alapján mintegy 70-80 ezer ember gondolta úgy 2015-ben, hogy egyértelműen bátrabban foghat hitelfelvételbe a következő egy év során. Az új folyósítások volumen növekedését most abszolút a lakáshitel-piaci hitelek dominálják. Fontos kiemelni, hogy ez még a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) bejelentése előtti időszak értékeit foglalja magába, tehát ebbe a pozitív környezetbe érkezhet az új állami lakástámogatási program. A megtakarítási és fogyasztási várakozások is emelkedtek, bár megtakarításokkal csak a teljes népesség alacsonyabb százaléka rendelkezik” – foglalta össze Demeter Ákos, a Deloitte Zrt. partnere a kutatás főbb megállapításait.

Így állunk a hitelekkel

A hitelekkel kapcsolatban ambivalens a magyar lakosság hozzáállása, ez részben a korábbi devizahiteles időszak miatt van. Akik személyesen is átélték a devizahitelek okozta válságot, azok elutasítóan viszonyulnak a hitelfelvételhez.

Tavaly év végén már a kereslet növekedése jellemezte a hitelpiacot, a bankok várakozásai szerint a következő években 70-80 ezer ember is a hitelfelvétel mellett dönthet. A hiteltermékekből a lakáscélú hitelek dominálnak a piacon, a fogyasztási hitelekből a személyi hitelek a legnépszerűbbek.

[extracode type=”ad” id=”in_post”]

Bár a jelzáloghitel termékválasztásnál vagyunk a legtudatosabbak, de az emberek több mint 30 százaléka még mindig egy, és nem több intézmény ajánlatai közül választ, illetve csaknem 37 százalékuk nem tekinti át részletesen a banki szolgáltatással járó költségeket.

Csökkentek a hitelköltségek

A folyamatot a csökkenő THM-szintek és a kínálati oldal enyhébb feltételei is támogatták: a hitelek terhe tovább csökkent az utóbbi egy évben, a keresleti és kínálati oldal összetevői jótékonyan hatnak a hitelezési környezetre.

Az új hitelkihelyezések is emelkedtek az utóbbi egy évben, de még mindig nem érik el a 2009-es szinteket a háztartási szektorban. A forintalapú lakáshitel kihelyezési szintek 30 milliárd fölött alakultak 2015-ben, a fogyasztási hitelek lendülete kissé megtört, de még így is kicsit emelkedett. 55 százalék fölé emelkedett azok aránya, akik nem csak a kamatot, hanem magát a szolgáltatást is latba vetik választásnál.

Javul a megtakarítási hangulat

A megtakarítás témakörében található a kutatás legnagyobb ellentmondása: míg a lakosság körében nőtt a megtakarításokkal kapcsolatos optimizmus, a teljes mintán 10,1 százalékra csökkent a megtakarítással rendelkezők száma, vagyis tovább nyílt az olló, tovább nőttek a társadalmi különbségek. Ennek megfelelően nőtt a legelutasítóbbak aránya is: 56,6 százalékuk válaszolta, hogy egyáltalán nem valószínű, hogy 2016-ban többet tudna megtakarítani.

A változó kamatkörnyezetnek megfelelően a főbb vagyonelemek átrendeződése is érzékelhető: 2015 harmadik negyedévében a készpénz és a látra szóló betétek, illetve a nem részvény jellegű értékpapírok aránya is emelkedett – ez utóbbi igen jelentősen.

„A devizaeszközök aránya is növekedett a lakosság körében, és ide nem csak a készpénzt, hanem bármilyen devizához köthető terméket bele kell érteni. Egyelőre csak feltételezni lehet, hogy a lakosság az alacsony kamatkörnyezet miatt mozdult el a likvid eszközök felé, mindenesetre ez a folyamat felerősítheti a likvid eszközök többletfogyasztását is” – emelte ki Demeter Ákos.

Csökkent továbbá azok aránya, akik törlesztési nehézségről panaszkodnak – ez a forintosítással kapcsolatos érzésekből is eredhet.

Előnyben a hagyományos

Az emberek nagy része, mintegy 82 százaléka nem tervez informálódni új banki szolgáltatások felől, akik viszont érdeklődnek, azok elsődlegesen a bankfióki csatornákat választják. A legkedveltebb fizetési módok között még mindig a hagyományos elérési csatornák vezetnek (73 százalék jelöli meg a csekk befizetését postán), ugyanakkor jól érzékelhető az elektronikus csatornák használatának lassú terjedése.

 „Az internetes kommunikációs felületek szerepe növekszik, de az emberek még mindig jellemzően a bankfiókba mennek tájékozódni, vagy családtagjaikra, barátaikra hallgatnak banki szolgáltatás választásakor.”

„Úgy tűnik, hogy a lakosság nincs felkészülve a tisztán direkt banki modellek fogadására; jól definiált termékstruktúrával, megfelelő szegmentációval, alacsony számlavezetési díjjal, gyors és egyszerű digitális ügyintézéssel egyelőre csak egy szűkebb réteget lehet digitálisan „megfogni.” Ugyanakkor a pénzintézetek számára fontos lenne a differenciálódás, hiszen az emberek 36 százaléka nem lát semmilyen lényeges különbséget a bankok között, a lakosságnak továbbra sincs aktív, a piac változásait figyelemmel követő hozzáállása. Akik viszont használnak digitális banki szolgáltatásokat, azok jellemzően elégedettek azokkal” – tette hozzá Demeter Ákos.

A bankindex a Deloitte és Scale Research közös reprezentatív felmérése alapján készített, a lakossági bankolási szokásokra vonatkozó mutató. A 2008-ban indult adatgyűjtés során havonta 6000 embert kérdeznek meg, közülük a banki kapcsolattal rendelkező ügyfelek aránya 74-76 százalék.