Az energiaár politikai kérdés
Az energia hozzáférhetősége, az energiaárak témája ma alapvető politikai kérdés Magyarországon. Ismert, hogy a magyar energiaszükséglet egy részét – nagyjából egyharmadát – a paksi atomerőmű termeli meg. Nem véletlenül nyilatkozta a napokban Londonban a magyar miniszterelnök a nukleáris energiáról: a nemzetközi szabályozást elégségesnek tartja. A világ más gazdaságaival szembeni versenyképesség egyik feltétele az olcsó energia, ezért „nem értünk egyet azokkal, akik diszkriminálják a nukleáris energiát”, mondta. A következő néhány évben Magyarországon el kell érni, hogy az energia ne legyen drágább, mint az Amerikai Egyesült Államokban.
Magyarország kétségtelenül komolyan gondolkodik a nukleáris energia hasznosításában. Igazolja ezt, hogy a negyedik generációs gyorsreaktor fejlesztéséről szóló dokumentumot éppen Budapesten írták alá a visegrádi országok. Az esemény résztvevői hangsúlyozták, a világban fordulathoz érkezett az atomenergetika fejlődése, megjelennek a negyedik generációs reaktorok első prototípusai, s a visegrádi országok kormányai is felismerték a kutató-fejlesztői munkába bekapcsolódás lehetőségét.
A század végéig elég az urán
A felismerés nem véletlen. A világon jelenleg 436 reaktor működik. Ahhoz, hogy működjenek, évente 66 ezer tonna urán kitermelése szükséges. A Föld gazdaságosan kitermelhető uránkészlete nagyjából 5,5 millió tonna, a mostani éves igényeket tekintve nagyjából a század végéig elég.
A világ első, hálózatra energiát termelő atomerőműve 1954-ben, a szovjetunióbeli Obnyinszkban kezdte meg működését. Az ehhez hasonló erőművek többségét már régen bezárták, de a hasonló, első generációs üzemek ma már az utolsó éveiket élik. A második generációs erőművek – ilyen a paksi atomerőmű négy blokkja – alkotják a ma működő erőművek döntő többségét. Itt már a tervezés során jóval szigorúbb biztonsági előírásokat alkalmaztak.
A paksi blokkokat harmincéves működésre tervezték, amit újabb húsz évvel szeretnének meghosszabbítani – az első blokk már megkapta az engedélyt. A tipikusan hatvanéves üzemelésre tervezett harmadik generációs reaktorok kialakítása egyszerűbb és robusztusabb, mint az eddig épített atomreaktoroké. A negyedik generációs atomerőművek a jövő erőművei, jelenleg azonban még nincs ezekre letisztult koncepciójú, energetikai célra hasznosítható méretű reaktor.
Hároméves projekt zárult
Nyár végén arról adott hírt a Budapesi Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézete, hogy lezárult egy hároméves nemzetközi projekt, amelyben gázhűtésű gyorsreaktor üzemanyag-ciklusának vizsgálatával foglalkoztak. A kutatómunka ezzel nem ért véget, az intézet részt vesz egy kísérleti reaktor közép-európai létesítésének előkészítésében. Kétségtelen, az egyik negyedik generációs kutatási irány a gázhűtésű gyorsreaktorok fejlesztése. Magyar, cseh, szlovák és lengyel kutatóintézetek ALLEGRO projekt néven azt tűzték ki célul, hogy létrehoznak egy 75 MW hőteljesítményű gázhűtésű demonstrációs gyorsreaktort, amelynek segítségével egy lépéssel közelebb vihetik az emberiséget a negyedik generációs atomerőművekhez.
Az energiaszolgáltatását vezető nagyhatalmak eltérően ítélik meg. A Fukhusimai Atomerőmű katasztrófája óta fél a világ az energiatermelés e formájától. Még olyan komoly politikai személyiségek, mint Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter is gyakran fellépnek az atomerőművek ellen. Asselborn például környezetvédelmi okokra hivatkozva mielőbb leállítaná a Franciaország területén működő Cattenom nukleáris erőművet. A négy atomreaktorból álló épületegyüttest 1979-ben létesítették, áramtermelés szempontjából máig Franciaország meghatározó energiaforrása.
A németek a megújulóra tettek
Ám vannak tudatosan döntő és érvelő országok is. A fukushimai atomerőmű-szerencsétlenség után néhány héttel – a német szövetségi kormány hozott nagy hatású döntést. Bejelentették első ipari országként Németország, Európa legnagyobb gazdasága búcsút mond az atomenergiának. A 17 német atomerőműből az összes 1980 előtt építettet leállították. 2022 végéig a maradék kilenc erőművet is egymás után teljesen lekapcsolják. Németországban a jövőben elsősorban megújuló energiákból termelnek áramot – 2022-ben 35 százalékot, 2050-ig pedig a szükséglet 80 százalékát. Jelenleg a megújuló, tehát szél- nap-, vízenergiából és biomasszából nyert energia a németországi árammix 20 százalékát adja.
