Nem megfelelő a jogosultak köre
Az Ab szerint a törvény diszkriminatívan határozta meg a kárrendezésre jogosultak körét, a kárrendezésbe bevont befektetési szolgáltatók esetében pedig aránytalan a tulajdonkorlátozás és a felkészülési idő sem elegendő.
Van mód a javításra
A határozat ugyanakkor megállapítja: a megsemmisítés nem jelenti azt, hogy a kárrendezés önmagában alaptörvény-ellenes lenne, a jogalkotónak van lehetősége alkotmányos szempontoknak megfelelő szabályozást alkotni a kárrendezés módjának, feltételeinek és mértékének körültekintő mérlegelésével. A többségi határozathoz az Ab 14 tagja közül 6 írt különvéleményt.
A március elején kipattant ügynek mintegy 32 ezer károsultja van. A jegybank vizsgálata szerint a Quaestor Értékpapír Zrt. mintegy 210 milliárdos vállalati kötvénykibocsátásából 150 milliárd fiktív volt. Az ügyben nyomozás is indult, melynek során március végén három gyanúsítottat, köztük Tarsoly Csabát, a cégcsoport vezetőjét letartóztatták.
Az Ab kedden közzétett döntése részben helyt adott az indítványoknak és a törvény több rendelkezését megsemmisítette. A testület a magánszemélyek indítványaival kapcsolatban kimondta, hogy a törvény diszkriminatívan határozta meg a kárrendezésre jogosultak körét. Ugyanis a Quaestor-károsultak – akik a törvényben preferált módon a Quaestor-alapból 30 millió forintig kaphatnak kártalanítást -, és más, azonos okból károsodott pénzügyi befektetők – akik a Beva-tól 6 millió forintig kártalaníthatók -, homogén csoportot alkotnak.
Így indokol a taláros testület
Az indokolás megjegyzi, hogy a Quaestor ügyfelei hihették azt, hogy az általuk vásárolt kötvények közelebb állnak a bankbetéthez, mint a tőkepiaci ügyletekhez. Ám a törvény indoklása csupán a fiktív értékpapírokra és a károsultak nagy számára utal, ez a két érv azonban nem csak a Quaestor károsultjaira érvényes, ezért nem lehet a károsultak közötti megkülönböztetés ésszerű oka. A törvény tehát a diszkrimináció tilalmába ütköző hátrányos megkülönböztetést valósít meg azzal, hogy nevesítve kizárólag csak a Quaestor károsultjaira vonatkozik.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Az indokolás szerint a vizsgált szabályozás azért is aggályos lehet, mert egyes károsult befektetők, akik a korábban a piacinál lényegesen magasabb hozamot is visszaforgatták befektetésükbe, tőkésítették, nemcsak a tőkére, hanem erre a hozamra is igényt tarthatnak.
Közérdeket is érint
A befektetési szolgáltatók indítványaival összefüggésben az Ab egyfelől arra mutatott rá, hogy az április 10-én benyújtott, 14-én megszavazott, 18-án kihirdetett és 19-én hatályba lépett törvény jogbizonytalanságot okoz a kellő felkészülési idő hiánya miatt, és azért, mert a Quaestor kárrendezési alapba a befektetési szolgáltatók által történő befizetési kötelezettség összege, ütemezése nem meghatározható, még felső határa sincs.
Az Ab a befektetési szolgáltatók indítványaival kapcsolatban azt is kimondta, hogy bár jelen ügyben lehet szó közérdekből történő tulajdonkorlátozásról, de az a vizsgált szabályozási formában nem arányos, és ezért az alaptörvénybe ütköző.
Az Ab kimondta, hogy a törvény nem csupán egyéni érdekeket, a befektetők veszteségeinek kompenzálását szolgálja, hanem közérdeket, általában a pénzügyi szektor stabilitását, a pénzügyi szektor iránti bizalom helyreállítását is. Ám a kárrendezés érdekében a Beva-tagok vagyonának pontosan meg nem határozható részét pontosan meg nem határozható ideig használhatja a kárrendezési alap, mi több, a visszafizetés garanciái sincsenek rögzítve, és az átadott vagyon használatáért kamatot sem állapít meg a jogszabály.
Súlyosan korlátozták a tulajdonhoz való jogot
Mindez az Ab indoklása szerint már olyan súlyú tulajdonkorlátozás, amely nem áll arányban az egyébként közérdeknek is tekinthető céllal. A határozat ugyanakkor megállapítja: a megsemmisítés nem jelenti azt, hogy a kárrendezés önmagában alaptörvény-ellenes lenne, a jogalkotónak van lehetősége alkotmányos szempontoknak megfelelő szabályozást alkotni a kárrendezés módjának, feltételeinek és mértékének körültekintő mérlegelésével.
A többségi határozathoz az Ab 14 tagja közül 6 írt különvéleményt: Balsai István, Dienes-Ohm Egon, Juhász Imre, Pokol Béla, Szívós Mária és Varga Zs. András. A határozat az Ab honlapján olvasható, a megsemmisített rendelkezések a határozatnak a Magyar Közlönyben történő közzétételét követő napon vesztik hatályukat.
Az eddigi befizetésekre nem vonatkozik
A Beva korábban azt közölte, hogy augusztus 10-ig 29 ezer károsult részére több mint 79 milliárd forint kártalanítást adott át a kifizetéseket intéző OTP Banknak. Az Ab döntése nem vonatkozik azokra a kifizetésekre, amelyeket a Bevától már megkaptak a károsultak.
Így lehet alkotmányos a rendelkezés
Lehet alkotmányos a kártalanítás, a Quaestor-törvény kijavítható – mondta Lenkovics Barnabás, az Alkotmánybíróság (Ab) elnöke az MTI érdeklődésére azzal kapcsolatban, hogy a testület kedden megsemmisítette a Quaestor károsultjainak kárrendezéséről szóló törvény egyes részeit.
Az Ab döntése megsemmisítette a törvény több kulcsfontosságú rendelkezését, például azt, amelyik a kártalanítandók körét, illetve amelyik a kártalanítási alap létesítésének pénzügyi feltételeit határozza meg, így ebben a formában a törvény nem alkalmazható. Ám ez nem jelenti azt, hogy a törvény alapvető célját alkotmányellenesnek ítélte volna a testület – jelentette ki az elnök.
Van lehetőség a javításra
A jogszabály körültekintő mérlegeléssel korrigálható. A politika felelőssége, hogy alkot-e az alkotmányos elveknek megfelelő törvényt, amely nem tesz diszkriminatív különbséget a kártalanításra jogosultak között, illetve nem ró aránytalan, kiszámíthatatlan terheket a kártalanítást finanszírozó befektetési szolgáltatókra – vélekedett az Ab-elnök.
Befektetési tanácsokat is kaptunk
Lenkovics Barnabás a kisbefektetőkről szólva rámutatott, hogy a lakosság pénzügyi ismeretei meglehetősen alacsony szintűek, pedig az országban már negyedszázada piacgazdaság van, melynek egyik elengedhetetlen alkotóeleme a pénzügyi, banki alrendszer.
A kisbefektetőknek tudomásul kellene végre venniük, hogy a brókercégek, befektetési szolgáltatók által ígért nagyobb hozamok nagyobb kockázattal is járnak, a bankok pedig a kisebb hozamokért cserébe nagyobb biztonságot nyújtanak.
Ezeket a paramétereket mérlegelni kell, amikor valaki egy végigdolgozott élet megtakarításait szeretné fialtatni vagy legalább az értékét megőrizni. Továbbá, mint az élet annyi más területén, a pénzügyi szolgáltatások igénybevételekor is az egyik alapszabály a „több lábon állás”: nem szabad egyetlen pénzügyi konstrukcióba fektetni mindent. Az embereknek és az államnak is sokat kell tennie azért, hogy végre a felelős kisbefektetői magatartás váljék uralkodóvá a magyar pénzpiacon.
Lenkovics Barnabás ugyanakkor megjegyezte azt is, hogy a Quaestor-ügyben a kisbefektetők a szokásosnál magasabb kockázatokra történő figyelmeztetések ellenére is hihették azt, hogy a vásárolt vállalati kötvények kockázata közelebb áll a bankbetéthez, mint a tőkepiaci ügyletekhez.
Ezzel összefüggésben az elnök nyomatékosan rámutatott a pénzügyi felügyeletek felelősségére és kiemelte: az államnak még többet kell tennie azért, hogy a pénzügyi felügyeleti munka szakmai színvonala emelkedjen.
Közérdeket is szolgál a kártalanítás
Lenkovics Barnabás rámutatott arra is, hogy a kisbefektetők veszteségeinek kompenzálása a magánérdekeken túl közérdeket is szolgálhat, amennyiben segíti az egész pénzügyi szektor iránti bizalom visszaállítását. Ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy a Quaestor kárrendezési alapot közvetlenül finanszírozó befektetési szolgáltatók mögött is részben lakossági kisbefektetők és betétesek állnak, tehát valójában az egyik befektetői csoport veszteségét közvetve a többi befektetővel és betétessel fizettetik meg.
A kártalanítást közvetlenül finanszírozó befektetési szolgáltatókkal kapcsolatban arra mutatott rá az Ab elnöke, hogy a kártalanítási alapnak pontosan meg nem határozott időre, pontosan meg nem határozott összegben adott kényszerkölcsön visszafizetési garanciájának hiánya már nem csupán aránytalan tulajdonkorlátozás, de visszafizetés hiányában felvetné a tulajdonelvonás, kisajátítás veszélyét is.
Lenkovics Barnabás hangsúlyozta: meg lehet vonni a kárrendezésre jogosultak körét alkotmányos módon is, mint ahogy a kártalanítást finanszírozó befektetési szolgáltatók tulajdonkorlátozásának is meg lehet találni az alaptörvénnyel összhangban álló technikáit.
Be kell tartani az alapvető szabályokat
Az Ab elnöke elmondta, hogy a testület alkotmányjogi szempontokat mérlegelt, így főként a jogbiztonság, a diszkriminációtilalom, illetve a tulajdonhoz való jog korlátozásának közérdekűségét és arányosságát. Ám a jogi szempontok vizsgálata mögött ott vannak a társadalmi valósággal – így különösen a lakosság pénzügyi ismereteinek színvonalával -, a költségvetés állapotával, a bankszektor terhelhetőségével és a kártalanítás finanszírozásában közvetve érintett kisbefektetők jogos érdekeivel kapcsolatos megfontolások is.
Amit biztosan nem mérlegelt az Alkotmánybíróság, az az adott krízishelyzet ilyen módon történő kezelésének politikai indokoltsága vagy indokolatlansága, ez a törvényhozó kizárólagos kompetenciája – jelentette ki Lenkovics Barnabás.
