2023 január 31

Így kéne átalakítani a cafeteriarendszert

Adókedvezményként kaphatnák meg

Kravalik Gábor, az egészség- és nyugdíjpénztárakat tömörítő érdekvédelmi szervezet elnöke a közleményben kifejtette: ha például adókedvezmény formájában bevezetnék az önálló jogcímen adott, cafeteriarendszeren kívüli támogatást, az önkéntes nyugdíjpénztárak és egészségpénztárak még nagyobb mértékben hozzájárulhatnának az öngondoskodási piac bővüléséhez.

A nyugdíjmegtakarítások és az egészségügyi kiadások munkáltatói támogatásának a cafeteriarendszeren kívüli önálló támogatásával több millió dolgozó számára biztosítható a jövőre való felkészülés.

Kiemelt szerepet akarnak

Az ÖPOSZ a közlemény szerint támogatja a béren kívüli juttatások rendszerének átalakítását, egyszerűsítését, illetve azt, hogy a gyakorlatban eddig is lényegében készpénzjuttatást jelentő egyes elemeket ténylegesen készpénzesítik.

[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”81″]

A pénztári szolgáltatások a cafeteriarendszerben eddig versenyeztek a készpénzhelyettesítő szolgáltatásokkal. Az elmúlt időszakban az ÖPOSZ több fórumon is javasolta, hogy a jelenlegi cafeteriarendszer egyszerűsítésében az önkéntes pénztárak kapjanak kiemelt szerepet – írják.

Több évtizedes elköteleződés

A közlemény kitér arra is, hogy a munkáltatói gondoskodás révén a nyugdíj- és egészségmegőrzés eljut az alacsonyabb jövedelemmel rendelkező, esetleg nem folyamatos munkaviszonyban lévő munkavállalókhoz is.

[extracode type=”ad” id=”in_post”]

A szövetség szakemberei szerint az öngondoskodási piacon kiemelten fontos a kiszámíthatóság, ugyanis a nyugdíjas évekre történő takarékoskodás több évtizedes elköteleződést jelent. A pénztártagok és a munkáltatók számára ezért sem kedvező, ha a feltételek sokszor változnak.

Egymillió taglétszám

Az önkéntes nyugdíj- és egészségpénztáraknak több mint kétmillió tagjuk van, több mint 1000 milliárd forint vagyont kezelnek, a befizetések nagysága pedig meghaladja az évi 150 milliárd forintot. Az önkéntes nyugdíjpénztárakban több mint egymillió munkavállaló gyűjt nyugdíjára, akiknek átlagos vagyona már 1 millió forint felett van.

Az egészségpénztárak taglétszáma szintén meghaladja az egymilliót, a tagok szolgáltatásokat igénybe vevő hozzátartozóival együtt közel hárommillió ember napi egészséggel kapcsolatos egyes kiadásait fedezik.