A köztársasági elnök a parlament két háza, a nemzetgyűlés és a szenátus együttes ülése előtti felszólalásában jelezte, hogy a Charles de Gaulle repülőgéphordozó-anyahajó csütörtökön elindul a Földközi-tenger keleti térsége felé, s ezzel Franciaország megtriplázza az erejét a térségben. Jelenleg 12 bombázót állomásoztat a francia légierő az Egyesült Arab Emirátusokban és Jordániában, amelyekkel az Iszlám Állam szíriai és iraki állásait támadják.
Az összefogás reményében találkozik a nagyokkal Hollande
Francois Hollande elmondta, hogy a Franciaoszág történelmének legsúlyosabb terrortámadását, a legalább 129 áldozattal és több mint 350 sérülttel járó párizsi merényletsorozatot Szíriában tervelték ki és Belgiumban szervezték meg és készítették elő.
A franciákat „kitartásra, egységre, világos gondolkodásra, méltóságra kérte a háborús tettek ellen”, amelyben 19 ország állampolgárai vesztették életüket. Az államfő jelezte azt is, hogy a „következő napokban” találkozik Vlagyimir Putyin orosz és Barack Obama amerikai elnökkel, hogy egyeztessenek a terrorizmus elleni összefogásról.
„A nemzetközi közösség megosztott és nem koherens. Franciaország a (szíriai) konfliktus kezdete óta az egységet sürgeti a kellő fellépéshez. Több légicsapás szükséges és jobban kell támogatni azokat, akik az Iszlám Állam ellen harcolnak. Össze kell fogni azokat, akik képesek az Iszlám Állam ellen felvenni a harcot egy nagy koalíció keretében, ezen dolgozunk” – hangsúlyozta Hollande.
„Ebben a szellemben fogok a következő napokban Obama és Putyin elnökkel találkozni, hogy egyesítsük az erőinket” – tette hozzá. Azt is bejelentette, hogy Párizs kéri az ENSZ Biztonsági Tanácsának mielőbbi összehívását, hogy egy olyan határozatot fogadjon el, amely jelzi a „közös szándékot a terrorizmus elleni harcra”.
Három hónapra hosszabítják a rendkívüli állapotot
Belpolitikai szinten a támadásokat követő órákban kihirdetett rendkívüli állapot meghosszabbítását kérte az államfő három hónapra a képviselőktől.
A kormány „szerdán egy törvénytervezet terjeszt elő, a rendkívüli állapot három hónapra történő meghosszabbításáról”, és az alkotmány módosítását is javasolja annak érdekében, hogy végrehajtó hatalom „a háborús terror ellen fel tudjon lépni”. A rendkívüli állapotról szóló törvényt 1955-ben az algériai függetlenségi háború kitörésekor fogadta el a francia parlament, és elemzők szerint számos eleme aktualizálásra szorul.
Erősíti az igazságszolgáltatást a kormány
Az elnök azt is közölte, hogy az igazságszolgáltatásban és a rendőri szerveknél 8500 új munkahelyet hoz létre a kormány, a hadsereg állományát pedig nem csökkenti tovább.
Ötezer rendőri és csendőri munkahelyet hoz létre a kormány a következő két évben, az igazságügyi minisztériumban további 2500 posztot, a vám- és határügyi szerveket pedig ezer emberrel erősítik meg. Elemzők szerint erre azért van szükség, mert a titkosszolgálatokhoz befutó információk feldolgozására, illetve a megfigyelésekre és a megfigyeltek tényleges ellenőrzésére nincs elégséges személyi állomány.
A köztársasági elnök 45 perces beszédét ovációval, állva ünnepelte az 577 képviselő és 348 szenátor, akik kivételesen nem a parlamenti frakciók szerint, hanem ábécé sorrendben foglaltak helyett a kongresszusban. A képviselők spontán módon az államfővel együtt elénekelték a La Marseillaise-t, a nemzeti himnuszt.
A francia kongresszus nagyon ritkán, csak rendkívüli események alkalmából, általában alkotmánymódosításokra ül össze. Az 1958-ban kezdődött V. köztársaság történetében eddig csak 21 alkalommal került erre sor. Francois Hollande beszédét szavazás nélküli parlamenti vita követi Versailles-ban, de azon az államfő nem vesz részt.
Továbbra sincs meg a harmadik testvér
A két vádlottat szombaton vették őrizetbe Brüsszel Molenbeek-Saint-Jean nevű kerületében, a bíróság előzetes letartóztatásukat is elrendelte. A vádlottak személyazonosságát nem hozták nyilvánosságra.
Öt másik szombaton őrizetbe vett embert viszont hétfőn szabadon engedtek a belga hatóságok. Szabadon távozhatott többek között Mohamed Abdeslam is, akinek a testvérét, Ibrahimot az egyik párizsi öngyilkos merénylőként azonosították.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Továbbra sem sikerült viszont a hatóságoknak kézre keríteniük a harmadik Abdeslam-fivért, Salah Abdeslamot, akit a pénteki párizsi vérengzésben játszott szerepe miatt a francia rendőrség is köröz, s aki ellen Belgium nemzetközi elfogatóparancsot adott ki. Salah Abdeslam elfogására a nap folyamán nagy erőkkel vonult ki a belga rendőrség Molenbeekbe, ahol egy utcát lezártak és egy épületet átkutattak, de senkit sem vettek őrizetbe.
Franciaország már pénteken jogsegély iránti megkereséssel fordult a belga hatóságokhoz, miután kiderült, hogy az egyik támadás helyszínén több szemtanú is belga rendszámú autót látott, amelyet később meg is találtak a Pere Lachaise temető közelében, a támadók által hátrahagyott másik járműből pedig molenbeeki parkolójegy került elő.
