A vállalatoknak már most ajánlott felmérniük, hogy munkavállalóik mennyit használtak fel idei szabadságkeretükből. Nyáron célszerű legalább az időarányos szabadságot kiadniuk. Közölte a munkaerő-kölcsönzéssel és -közvetítéssel foglalkozó Trenkwalder az MTI-vel.
Hozzátették, hogy az időarányos szabadság kiadása főként a kisebb vállalkozásoknak jelent gondot, amelyek az alacsonyabb létszám miatt nehezebben képesek megoldani szabadságra küldött dolgozók helyettesítését. Azonban akár a nagyobb vállalatok számára is problémát okozhatnak az év utolsó időszakában a „bent ragadt” szabadságok. Különösen az olyan területeken (kereskedelem, szállítmányozás), amelyeknek csúcsszezonja éppen erre az időszakára esik.
A Trenkwalder szerint ezért is célszerű az éves szabadságkeret minél nagyobb mértékű felhasználására törekedni ilyenkor. Tekintettel arra is, hogy a munkavállalók többsége a nyári szabadságolást preferálja. Rámutattak, hogy a szabadság időpontjának meghatározásában a jogszabály a munkáltató számára biztosít nagyobb mozgásteret. A munkavállaló a szabadságkeretéből mindössze 7 munkanapról rendelkezhet szabadon.
Ugyanakkor mindkét fél érdeke, hogy a többi szabadnapot is egyeztetett módon, a felek igényeit figyelembe véve adják ki. Kitértek a szabadságolás rugalmasságát korlátozó szabályra is, amely szerint a szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt tizenöt nappal közölni kell. A munkavállalónak pedig szabadságra vonatkozó igényét szintén legalább tizenöt nappal annak kezdete előtt be kell jelentenie. Az alapszabadság 7 munkanapján felül – 2024-től új szabályként – a gyermekek után járó pótszabadságokat és a szülői szabadságot is a munkavállaló kérésének megfelelő időben kell kiadni. Amennyiben azt a dolgozó legalább 15 nappal az adott szabadság előtt jelezte a munkáltatónak – ismertették.
A Munka Törvénykönyve
Arra is felhívták a figyelmet, hogy a Munka Törvénykönyve (Mt) főszabálya szerint a szabadságot – az apasági szabadságot és a szülői szabadságot kivéve – az esedékességének évében kell kiadni. Ha a munkáltató nem adja ki az adott évre járó szabadságot, jogszabályt sért. Csupán az életkor alapján járó (a kortól függően 1-10 napnyi) pótszabadság vihető át – külön megállapodás alapján – az esedékesség évét követő 12 hónapra. Amennyiben a munkavállaló az év során valamilyen okból mégsem tudta felhasználni a neki járó szabadságkeretet, annak kiadását a munkaviszony tartama alatt később is követelheti. A szabadság pénzben ekkor sem váltható meg, arra csupán a munkaviszony megszűnése esetén kerülhet sor – olvasható a Trenkwalder közleményében.
Képek forrása: Shutterstock
