Az IMF kedden nyilvánosságra hozott világgazdasági kilátások
(World Economic Outlook, WEO) jelentésében az idei növekedés
mértékét 3 százalékra változtatta az áprilisban várt 2,7
százalékról, a jövő évi gazdaságnövekedési kilátást 2,3 százalékról
2,5 százalékra emelte. A valutaalap szerint a magyarországi
inflációs ráta idén 0,3 százalékos lesz, jövőre pedig 2,3
százalékos magyarországi inflációt vár az IMF mostani jelentésében,
ugyanúgy, mint tavasszal.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint várható volt,
hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) a piaci trendekhez igazodva
javítja majd a magyar gazdaságra vonatkozó előrejelzését.

A szakember a módosítás lehetséges okaként említette
Magyarország első két negyedéves gazdasági teljesítményét és a
növekvő belső fogyasztást.

Mint mondta, a csökkenő nyersanyagárak az exportáló országok
számára hátrányos, ezzel szemben az importáló magyar lakosság
fogyasztását serkenti. Németh Dávid ugyanakkor felhívta a
figyelmet, hogy az IMF a régión belüli besoroláson nem
változtatott, Csehországban és Lengyelországban a magyarnál még
mindig gyorsabb gazdasági növekedést vár.

Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője reálisnak
tartja az IMF növekedési és inflációs előrejelzését. Egyetért azzal
is, hogy jövőre kis mértékben lassul a GDP-növekedés, ami részben
annak a következménye, hogy kevesebb uniós forrás áll majd
rendelkezésre, és az autóipari növekedési ütem sem tartható új
beruházások hiányában.

Az elemző a gazdasági növekedés szempontjából kedvezőnek ítélte
a belső fogyasztás élénkülését, valamint a magyar termékek és
szolgáltatások iránt erősödő külső keresletet.

A valutaalap prognózisával ellentétben Török Zoltán arra
számít, hogy idén nem változnak a fogyasztói árak tavalyhoz képest.
Hozzátette ugyanakkor, hogy a gazdaság szempontjából nem a nulla
százalékos, hanem a mérsékelt inflációs ráta kedvezőbb, mivel az
árszerkezet átalakulása szükséges ahhoz, hogy a külső változásokkal
lépést tartson a gazdaság.