A kibővített MFB Pontok hálózatánál 750 milliárd forint fejlesztési forrás lesz elérhető hitelprogramok keretében 2020-ig a kis- és középvállalkozások és a lakosság számára – mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az OTP Bank Flórián téri fiókjában megnyitott legújabb MFB Pont ünnepélyes átadásán hétfőn Budapesten. Ezen a napon 126 új MFB Pont kezdte meg működését.

Kibővült a hálózat

A miniszter kiemelte: a 2014-2020-as uniós ciklusban elérhető, visszatérítendő európai uniós források kihelyezésére jött létre az MFB Pontok hálózata, amely közbeszerzésen nyertes hitelintézetek közreműködésével helyezi ki a forrásokat.

Kezdetben négy bank vett részt ebben – a Takarékbank Zrt., a B3 TAKARÉK Szövetkezet, a Budapest Bank Zrt.  és az FHB Zrt. -, majd az OTP Bank, a Gránitbank, az MKB Bank és az NHB Növekedési Hitel Bank Zrt. konzorciumával bővült ki a hálózat, az új bankok fiókjában kezdték meg működésüket hétfőn az MFB Pontok. Az MFB Pontok száma az év végére 442-ről 642-re növekszik.

[extracode type=”ad” id=”in_post”]

Hétfőtől már 126 új MFB Pont működik országszerte – tájékoztatott a miniszter. Hozzátette: legkésőbb év végéig – további 74 pontot nyitnak meg. A tervek szerint csak az új pénzintézetek közvetítésével 2017-ben közel 60 milliárd forint uniós forrást tudnak eljuttatni az érintettekhez: 52 milliárd forintot a vállalatoknak és több mint 8 milliárd forintot a lakossági ügyfeleknek – hangsúlyozta Varga Mihály.

Fontos a költséghatékonyság

A kormány kiemelt célként határozta meg a 2014-2020-as uniós ciklusban elérhető források kihelyezésénél, hogy a vállalkozások a lehető legszélesebb körben, könnyen elérhető módon, gyorsan és minden eddiginél olcsóbban juthassanak fejlesztési forráshoz, a ciklusban a támogatások több mint 60 százalékát gazdaságfejlesztésre fordítják, szemben a korábbi ciklus 16 százalékával – hangsúlyozta.

Kitért arra is, hogy a magyar gazdaság uniós források felhasználása nélkül is képes volt a növekedési pályán maradni az elmúlt időszakban.

Megkezdődött a szerkezetváltás, ami lehetővé teszi, hogy ha 2020-után az Európai Unió a forráskihelyezések csökkentéséről dönt, a magyar gazdaság akkor is növekedési pályán tud maradni – mondta.

A kormányzatban és a pénzintézetekben egyaránt azon dolgoznak, hogy a magyar gazdaság képes legyen a saját erejéből előre jutni.