2024 május 22

Devizahitelek: ma összeül az Alkotmánybíróság

Az Erste Lakáslízing Zrt., a Porsche Bank és a Summit Pénzügyi Zrt. keresetét korábban első fokon elutasította a bíróság. A bíróságnak másodfokon is arról kell döntenie, hogy tisztességesek-e a magyar állam ellen pert indító pénzügyi intézmények egyoldalú szerződésmódosítást – például kamat-, költség-, vagy díjemelést – lehetővé tevő rendelkezései az általános szerződési feltételekben.

A Fővárosi Törvényszék eddig első fokon összesen 67 ítéletet hozott, ebből 64 felperesi keresetet utasítottak el teljesen, három esetben – az UCB Ingatlanhitel Zrt., a Magyar Cetelem Bank Zrt. és a K&H ügyében – részben helyt adtak annak.

A szeptember 29-én indult másodfokú eljárásokban eddig két ítélet született a Fővárosi Ítélőtábla tárgyalásain: a Sopron Bank Burgenland Zrt. és a Pannon Takarék Bank ügyében helybenhagyták az elsőfokú bíróság ítéletét, ennek értelmében a pénzintézetek szerződéses feltételei tisztességtelenek.

Egy pénzintézet visszalépett, három pert – az OTP Bank, az OTP Jelzálogbank közös keresetét, az Eger és Vidéke Takarékszövetkezet, továbbá az OTP Ingatlanlízing magyar állam ellen indított perét – az elsőfokú eljárásban felfüggesztettek azért, mert a bíró az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordult. Másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla fordult az EvoBank Zrt. esetében függesztette fel az eljárást és fordult az Alkotmánybírósághoz.

Az Alkotmánybíróság (Ab) kedden kezdi tárgyalni a bírói indítványokat, a törvényszékről érkezőket egyesítve. Bitskey Botond, az Ab főtitkára korábban azt mondta, hogy a határozat meghozatalához várhatóan több ülésre lesz szükség. A testületnek egyébként 90 napja van határozata meghozatalára.

Az Alkotmánybírósághoz forduló bírák egyebek között azt kifogásolták, hogy a devizahiteles törvény sérti a visszaható hatály tilalmát, a jogbiztonság, a normavilágosság követelményét és szükségtelenül korlátozza az eljárással kapcsolatos jogokat.

Trócsányi László igazságügyi miniszter – aki 2007 és 2010 között alkotmánybíró volt – szeptember 10-én levelet intézett az Ab-hez, amelyben az indítványok megalapozatlansága és a törvény alkotmányossága mellett érvelt, egyben reményét fejezte ki, hogy a testület az ügy társadalmi jelentőségére tekintettel soron kívül fog eljárni.

A Magyar Bankszövetség is kifejtette álláspontját az Ab számára: e szerint a törvény egyes rendelkezései sértik a jogállamiság elvét, a szerződési szabadságot, a bírósághoz fordulás és a tisztességes eljárás alapjogát, valamint a hatalommegosztás elvét, és a törvény elfogadása is alaptörvény-ellentétes.