Nőnek a védelmi kiadások
A brit miniszterelnök, aki a londoni pénzügyi központ, a City polgármesterének hagyományos éves bankettjén mondott beszédet, kijelentette, hogy a brit kormány az évtized összes hátralévő évében a hazai össztermék (GDP) 2 százalékát védelmi kiadásokra fordítja. Mivel a brit gazdaság növekedési pályán van, ez a nominális védelmi kiadások folyamatos növekedését jelenti minden évben – hangsúlyozta a kormányfő.
Bejelentette, hogy a pénzből egyebek mellett kétszeresére emelik a légierő drónjainak számát, új harci repülőgépeket szereznek be, újgenerációs kibervédelmi rendszereket honosítanak meg, és a jelenlegi parlamenti időszak végéig kétmilliárd fonttal (csaknem 900 milliárd forinttal) növelik a hadsereg különleges alakulatainak fejlesztésére fordított összeget.
Értek el sikereket
Cameron közölte, hogy a brit biztonsági szolgálatok az elmúlt egy évben hét nagy-britanniai terrortámadási tervet hiúsítottak meg. A brit kormányfő e hét meghiúsított merényletről már reggel, a BBC rádiónak nyilatkozva is szólt, de akkor azt mondta, hogy ezeket a támadásokat az utóbbi fél évben akadályozták meg. Nem sokkal később a Downing Street úgy helyesbítette a kijelentést, hogy a brit terrorellenes szervezetek az elmúlt tizenkét hónapban vették elejét hét merényletkísérletnek, és a hétfő esti rendezvényen már Cameron is ezt a változatot említette.
A londoni kormányfői hivatal ugyanakkor a nap folyamán ki is egészítette a tájékoztatást azzal, hogy a legutóbbi meghiúsított merényletkísérletet az elmúlt egy hónapban próbálták elkövetni Nagy-Britanniában.
Nő a titkosszolgálatok létszáma
Hétfő esti beszédében Cameron megerősítette, hogy a párizsi merényletek nyomán a brit kormány jelentősen bővíti a brit titkosszolgálatok létszámát és finanszírozását, emellett megkétszerezi a repülésbiztonsági intézkedésekre fordítható költségvetési összeget.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A finanszírozás megemelése révén a brit elhárítás (MI5), a külső hírszerzés (MI6) és az elektronikus kommunikáció lehallgatására szakosodott figyelőszolgálat (GCHQ) összesen 1900 új ügynököt vehet fel, ami 15 százalékos létszámbővítésnek felel meg. A három szolgálatnál jelenleg 12 700-an dolgoznak.
Több biztonsági intézkedés lesz
Theresa May belügyminiszter hétfőn a londoni alsóházban bejelentette, hogy a brit kormány a párizsi merényletsorozat nyomán intenzívebb biztonsági ellenőrzést honosít meg a brit nagyvárosokban tervezett nyilvános rendezvényeken, valamint a határátlépő pontokon is. A londoni Wembley stadionban kedd este esedékes angol-francia barátságos labdarúgó mérkőzés biztonságára fegyveres rendőri egységek ügyelnek.
A párizsi merényletek után felmerült, hogy a meccset elhalasztják, de végül mégis megtartása mellett döntöttek, sőt jelen lesz Vilmos herceg, II. Erzsébet királynő unokája, a brit trón majdani várományosa, az angol labdarúgó szövetség elnöke is. A Scotland Yard hétfőn – további részletek ismertetése nélkül – bejelentette, hogy hatszáz „aktív” terrorellenes művelet van folyamatban Nagy-Britanniában.
Nem akarnak szíreket befogadni az amerikaiak
Az Egyesült Államok 50 szövetségi tagállamából 26 jelentette be hétfő estig, hogy a párizsi terrortámadások nyomán nem kíván szíriai migránsokat befogadni. Aggályaiknak adtak hangot kanadai tartományok is.
A CNN összesítése szerint Alabama, Arizona, Arkansas, Florida, Georgia, Idaho, Illinois, Indiana, Iowa, Kansas, Louisiana, Maine, Massachusetts,Michigan, Mississippi, Nebraska, New Hampshire, New Jersey, Új-Mexikó, Észak-Karolina, Dél-Karolina, Ohio, Oklahoma, Tennessee, Texas és Wisconsin kormányzója jelentette be, hogy nem kíván szíriai migránsokat befogadni.
Ez a reakció a történtekre
A főképp republikánus vezetésű államok azt követően foglaltak így állást, hogy kiderült: a párizsi támadások elkövetőinek legalább egyike a szíriai migránsok hullámával érkezett Európába. A kormányzók azt kérték, hogy államukat hagyják ki az országos betelepítési programból, vagy azt, hogy az érkezőket vessék alá rendkívüli átvilágításnak a potenciális biztonsági fenyegetés szempontjából. Elismerték ugyanakkor, hogy hatáskörük nem teszi lehetővé a szövetségi politika felülírását.
Barack Obama elnök hétfőn bejelentette, hogy az Egyesült Államok folytatja a menekültek befogadását, és szégyenteljesnek és „nem amerikai” tulajdonságnak nevezte azt, ha valaki be akarja előttük csapni az ajtót.
Szövetségi szinten is ezt szeretnék
A kormányzók egyike, a Texas élén álló Greg Abbott egy Twitter-üzenetben azt követelte, hogy az Egyesült Államok is tagadja meg a szíriai migránsok befogadását, az elnökhöz írott levelében pedig arra figyelmeztetett, hogy „az amerikaiak együttérzését ki lehet használni, hogy az amerikaiakat (a párizsihoz) hasonló halálos fenyegetésnek tegyék ki”.
Az amerikai hatóságok 2011 óta mindössze 1500 szíriai menekültet fogadtak be. Az Obama-kormány szeptemberben jelentette be, hogy a következő költségvetési évben 10 ezer ember bebocsátására készül a polgárháborúba süllyedt közel-keleti országból. Eddig csak Colorado, Connecticut, Delaware, Hawaii, Pennsylvania, Vermont és Washington állam jelezte, hogy kész szíriai menekülteket befogadni.
Moratóriumot hírdetnének
Rand Paul szenátor, republikánus elnökjelölt-aspiráns bejelentette, hogy törvénytervezetet kíván benyújtani, amelynek értelmében azonnali moratóriumot vezetnének be az amerikai vízumok kiadására a dzsihadista csoportok elől menekülők számára. Az intézkedés mintegy 30 országot érintene, és várakozási időt vezetne be az olyan személyek ügyében, akik vízummentességet élvező államokból kívánnak beutazni az Egyesült Államokba.
Donald Trump, aki szintén republikánus színekben pályázik a Fehér Házra, őrültségnek nevezte a szíriai migránsok befogadását. A szintén republikánus aspiráns Ben Carson aláírásgyűjtést indított a kormányzat befogadási tervével szemben.
Peter King New York-i republikánus képviselő a Fox News adón hétfőn bírálta Ben Rhodes helyettes nemzetbiztonsági tanácsadó NBC televíziónak adott egyik nyilatkozatát, amely szerint a szíriai menekülteket alapos átvilágítási eljárásnak veti alá a hírszerzés, a Nemzeti Terrorelhárítási Központ és a belbiztonsági minisztérium. King szerint ez nem igaz, gyakorlatilag nincs szűrés, mert Szíriában nincsenek adatbázisok.
Kanadában is megindult a vita
Közben Kanadában Kathleen Weil, a túlnyomórészt francia ajkú Québec tartomány bevándorlásügyi minisztere hétfőn felszólította az ország nemrég megválasztott kormányfőjét, Justin Trudeaut: a biztonsági aggályok miatt tegyen le arról a tervéről, hogy még az év végéig 25 ezer szíriai menekültet fogad be.
Brad Wall, Saskatchewan tartomány miniszterelnöke sürgette Trudeaut, hogy a Párizsban történtek fényében vizsgálja felül a tervét, mert nem kizárt, hogy így terroristákat enged be az országba.
Nem sérülhetnek az emberi jogok
Az Amnesty International szerint az Európai Unió külső határainak lezárása, a kerítésépítés, a kitoloncolás számos emberi jogi jogsértésre ad lehetőséget, holott az unió képes lenne arra, hogy az Európába már megérkezett százezrek védelmében bevezessen egy sor megvalósítható és gyakorlatias intézkedést.
A nemzetközi emberi jogi szervezet két jelentést tett közzé. A Kerítések, félelem: Európa törekvése a menekültáradat megfékezésére (Fear and Fences: Europe’s approach to keeping refugees at bay) című jelentésében azt írja, hogy az országhatárok lezárása rossz bánásmódnak tette ki és életveszélyes tengeri utazásokra késztette a menekülteket.
„A kerítések építése, a rossz bánásmód nem fogja megállítani azokat, akik háború elől menekülnek” – idézte a jelentésről kiadott közlemény Jeney Orsolyát, az Amnesty International Magyarország igazgatóját.
A tisztségviselő szerint egy dolog szabályozni az EU-ba való belépést, megint más azonban ezt egy az egyben megtagadni a menekültektől.
A kerítés nem megoldás
John Dalhuisen, az Amnesty International európai és közép-ázsiai igazgatója is úgy látja, hogy az Európa határain szaporodó kerítésekkel csak súlyosbítják a jogsértéseket, és megnehezítik a menekültek áradatának emberi és rendezett módon való kezelését.
„Az EU-nak és a határain fekvő tagországoknak sürgősen újra kell gondolniuk, hogyan tudnának biztonságos és legális útvonalakat biztosítani az EU felé a külső határokról és a származási, illetve tranzitországokból érkezőknek egyaránt. Ezt nagyobb mértékű áttelepítésekkel, családegyesítéssel, illetve humanitárius célból kiadott vízumokkal érhetnék el” – véli Dalhuisen.
Csak elterelésre jók a kerítések
A szervezet másik jelentése, amely az Európa menekültválsága: Akcióterv (Europe’s Refugee Crisis: An Agenda for Action) címet viseli, feltárja, hogy az EU tagországai mintegy 175 millió euró felhasználásával összesen több mint 235 kilométernyi kerítést húztak fel az EU külső határain, ezen belül egy 175 kilométer hosszú kerítést a magyar-szerb határon, egy 30 kilométeres kerítést a bolgár-török határon, amit további 130 kilométerrel terveznek meghosszabbítani, 18,7 kilométernyi kerítés épült Spanyolország marokkói enklávéi, Ceuta és Melilla határain, valamint egy 10,5 kilométeres kerítés az Évrosz régióban, a görög-török határ mentén.
Ahelyett, hogy útját állták volna az emberáradatnak, a kerítések csupán más szárazföldi vagy veszélyes tengeri útvonalak felé terelték a menekülteket – áll a jelentésben, amely néhány példát is említ, miszerint a Görögországba, Bulgáriába és Spanyolországba belépni próbáló embereket a határellenőrzési szervek anélkül toloncolták ki, hogy lehetőséget adtak volna menedékkérelem benyújtására vagy esélyük lett volna fellebbezni kiutasításuk ellen.
Bírálják a magyar megoldást
A jelentés bírálja Magyarországot is, amely – mint olvasható – szeptemberben alakított ki tranzitzónákat Szerbiával közös határán, hogy „kétes biztosítékok mellett, gyorsított eljárásban toloncolhassa vissza a menedékkérőket Szerbia területére”. Az emberi jogi szervezet szerint az EU és tagországai egyre gyakrabban fordulnak harmadik országok felé, hogy azok játsszák el Európa kapuőreinek szerepét.
„Az EU-nak nem szabadna a menekültek és migránsok jogait nem tisztelő országokhoz fordulnia, csak hogy azok elvégezzék helyette a piszkos munkát. A szomszédos országokat inkább menekültügyi és befogadórendszereik fejlesztésében kellene segíteni” – vélekedett John Dalhuisen.
Vegye kézbe az irányítást az EU!
A jelentés szerint az EU képes lenne arra, hogy az Európába már megérkezett százezrek védelmében bevezessen egy sor megvalósítható és gyakorlatias intézkedést. Így például az emberi jogi szervezet egyebek között arra szólítja fel az EU-t és tagországait, hogy teremtsenek biztonságos és legális utakat nagyobb arányú áttelepítés, családegyesítés, valamint humanitárius célból kiadott belépési engedélyek és vízumok kiadása által.
Emellett biztosítsák, hogy a menekültek beléphessenek és menedékhez juthassanak az EU külső szárazföldi határain, jelentősen növeljék meg a befogadhatók számát, illetve a rövidtávú humanitárius segítség arányát az EU külső határain fekvő tagországokban, valamint az EU gyorsítsa fel és terjessze ki a menedékkérők áttelepítési programjának kivitelezését.
