Az államfő a Guido Westerwelle német külügyminiszterrel, majd az Angela Merkel kancellárral folytatott megbeszélése után tartott sajtótájékoztatóján elmondta: berlini tárgyalásai során megfigyelhető volt, hogy partnerei „nem kellő pontossággal kaptak tájékoztatást” az alkotmány módosításáról. „Ezt a hiátust igyekeztem pótolni” – mondta a köztársasági elnök. Hangsúlyozta: a felmerült kérdésekkel kapcsolatban igyekezett „pontos, kimerítő, jogi választ adni”.

A német külügyminisztérium szóvivője a találkozóról beszámolva közölte: a tárcavezető és a magyar államfő az „alkotmányvitáról” is tárgyalt. A felek erről „nyílt párbeszédet” folytattak, és az eszmecsere során „egymásnak meglehetősen ellentmondó” véleményeket fogalmaztak meg.

Áder János a külügyminisztériumi közleményre vonatkozó újságírói kérdésre válaszolva hangsúlyozta: politikai tárgyaláson „teljesen természetes”, hogy nem mindenben értenek egyet a felek. Románia és Bulgária schengeni csatlakozását például Németország nem támogatja, Magyarország viszont igen. „Azért beszélgetünk egymással, hogy az érvek, ha nem is azonnal, és nem közvetlenül a tárgyalások során, de folyamatosan beépülve a politikai kommunikációba hassanak a másik fél gondolkodására” – mondta az államfő.

Áder János elmondta: az alkotmányozási viták „általában nem egy-két nap alatt csengenek le”, és ez valószínűleg ezúttal is így lesz. Előző napi nyilatkozatát megerősítve hozzátette: „a még nyitott kérdésre nem innen, Berlinből kívánok válaszolni”, hanem majd Magyarországon.

Angela Merkel német kancellár kiszámíthatóbb gazdasági környezet kialakítását kéri Magyarországtól – mondta Áder János.

Az államfő sajtótájékoztatóján elmondta: a német kancellár nagyon fontos eredménynek tartja a német-magyar gazdasági kapcsolatok kedvező alakulását, ugyanakkor felkérte őt, hogy közvetítse álláspontját, miszerint „nagyobb figyelmet kellene fordítani a jövőben a jogszabályok biztonságára, a jogbiztonságra, a kiszámítható gazdasági környezetre, mert a jogszabályok viszonylag gyakori változtatása” nem teszi „minden körülmények között kiszámíthatóvá a magyar gazdaságot”.