2024 március 28

A költözés is jöhet, ha jobb a munkahely

A felmérés célja az volt, hogy feltárja a kölcsönzésben még nem résztvevők félelmeit, és ezt szembesítse a valósággal, azaz a tényekkel, a kölcsönzésben valaha részt vett munkavállalók véleményével.

A munkaerő-kölcsönzés már ismert és elfogadott

A megkérdezettek 92 százaléka hallott már munkaerő kölcsönzésről, valamint 56 százaléka már dolgozott is kölcsönzött munkaerőként. Míg korábban ezzel a foglalkoztatási formával kapcsolatban gyakori kétségek fogalmazódtak meg, addig ma már azoknak, akik valaha dolgoztak kölcsönzött munkaerőként, mindössze 8 százaléka válaszolta, hogy csalódott benne.

Érdekes, hogy azok között, akik még nem dolgoztak kölcsönzött munkaerőként, 40 százalékos arányban érzékelhető a félelem, hogy kevesebbet keresnek, és máshogy bánnának velük. Ehhez képest mintegy 30-40 százalékkal kevesebben gondolják így azok, akik már dolgoztak kölcsönzöttként.

[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”81″]

A munkavállalók túlnyomórészt azt kapják a munkaerő-kölcsönző cégektől, mint amire számítanak, sőt, többen érzik úgy, hogy felülmúlták a várakozásaikat a kölcsönző cég szolgáltatásai, kevesebben vannak, akik fordítva vélekednek.

Változó hozzáállás

Hogy miért jó kölcsönzött munkaerőként dolgozni, a megkérdezettek leginkább a bejelentést, rugalmasságot értékelték, illetve azt, hogy több lehetőséget is tudott ajánlani a cég, valamint, hogy kaptak/kapnak fizetést, amíg nem találnak állandó munkát. Akik még nem dolgoztak ilyen formában a többféle munkalehetőséget, a bejelentést tartják vonzónak, valamint a lehetőséget, hogy dolgozzanak, míg nem kapnak állandó munkát.

„Míg a hazai munkavállalókról az a kép él a szakmában, hogy általánosságban nem mobilak, a kutatás ehhez képest érdekes elmozdulást jelez” – mondja Csákvári Róbert, a kutatást végző Work Force Kft-nek, a piac egyik vezető szereplőjének ügyvezető igazgatója.

„Noha egyre nehezebb megfelelő munkavállalót találni számos területen, a munkavállalók rájöttek, hogy érdemes extra erőfeszítést tenniük, ha a maguk vagy családjuk boldogulásáról van szó” – teszi hozzá.

A frissen született Munkaerő Rugalmassági Index (azok, akik még nem dolgoztak kölcsönzöttként, de hajlandóak lennének, illetve az összes olyan válaszadó, aki még nem dolgozott kölcsönzöttként) aránya 0,82, vagyis 82 százalék kipróbálná ezt a fajta foglalkoztatási formát.

Növekvő mobilitás – új trend kezdete?

A korábban már kölcsönzésben részt vett munkaerő több mint 60 százalék lenne hajlandó költözni is egy megfelelő munkahelyért. Több mint harmaduk hajlandó lenne elhagynia lakhelyét országon belül, ha a munkáltató fizeti a szállását és a rendszeres hazautazását, közel harmaduk pedig még e nélkül is. Mindössze 28 százalék jelentette ki határozottan, hogy nem költözne el más munkáért.

[extracode type=”ad” id=”in_post”]

Akik még nem dolgoztak, mint kölcsönzött munkaerő, azoknak csak több mint a harmada lenne hajlandó elhagyni a lakhelyét, ha a munkáltató fizeti a szállását és a rendszeres hazautazását. A Work-Force erre a vizsgálatra egy arányszámot is alkotott, a Munkaerő Mobilitási Indexet (azok, akik lakhelyükön kívül is vállalnának munkát/összes válaszadó). Ennek az értéke 0,71, vagyis 71 százalék hagyná el lakóhelyét már egy munka reményében.

A munkahelyi bizonytalanság meglepően magas

A  korábban vagy jelenleg kölcsönzött munkavállalók közel harmada nem igazán vagy abszolút nem biztos a munkahelyében, 26 százalék nem túl biztos vagy abszolút nem abban, hogy lesz munkahelye a jövőben, kb. a fele gondol külföldre történő költözésre, ha nem talál itthon munkát. A megkérdezettek több mint 80 százaléka egy, kettő vagy kettőnél több szakmához ért, és csak 8 százalék mondja, hogy nem szívesen tanul új dolgokat, esetleg szakmákat.

Azok közül viszont, akik még nem dolgoztak kölcsönzött állományban, már 36 százalék nem biztos benne, hogy lesz munkahelye, de 13 százalék nem tanulna szívesen új szakmát. Vagyis általában véve is, azok, akik már dolgoztak kölcsönzöttként, sokkal magabiztosabbak abban, hogy lesz munkájuk majd a jövőben, és ezért többet hajlandóak tenni is.

A már kölcsönzöttek 34 százaléka több mint 5 hónapig, 26 százalék 1-5 hónap között dolgozott kölcsönzött munkaerőként, míg 9 százalék többé-kevésbé folyamatosan így dolgozik. Több mint fele arányban tervezik, hogy újra így dolgozzanak.