A tájékoztatás szerint a partnerek a klímasemleges gazdaság feltételeit, valamint a villamosenergia-szektort érintő innovatív műszaki, üzleti, illetve szabályozási megoldásokat vizsgálják a BME Zéró Karbon Központjának részvételével. A BME nyolc karán elérhető 25 alap- és 38 mesterképzési szak szinte mindegyike érinti az energetika és az energiagazdálkodás területeit, egyebek mellett építőipari, informatikai, vegyipari, villamoshálózati vagy gazdasági szempontból.
A Műegyetem kutatói a fenntartható épületek jellemzői mellett az elektromos járművek hajtórendszereinek fejlesztési lehetőségeit és a mesterséges intelligencia energiagazdálkodásban betöltött szerepét is kutatják. Ezt a már most is sokrétű kapcsolódást erősíti az MVM-el kötött megállapodás – közölték. A közleményben emlékeztettek arra, hogy Magyarország egyike annak az öt európai uniós tagállamnak – Franciaország, Dánia, Németország és Svédország mellett -, ahol nemzeti szinten is törvénybe iktatták, hogy 2050-re nulla nettó szén-dioxid kibocsátást érnek el, azaz karbonsemlegesek lesznek.
A most induló négyéves kutatási programot vezető Zéró Karbon Központ arra a felismerésre építve jött létre a Műegyetemen, hogy a karbonsemlegességhez vezető zöld átmenet során olyan üzleti és technológiai újítások kapják majd a főszerepet, amelyek nemcsak kutatási és innovációs lehetőségeket kínálnak, de a hazai háttéripar megerősítésével a gazdaságfejlesztés fontos eszközeivé is válhatnak.
A környezeti és gazdasági szempontok együttes érvényesítéséhez a műszaki és a társadalomtudományok szoros együttműködésére van szükség, ennek megfelelő hátteret ad a Műegyetem, ahol mindkét területet oktatják, kutatják. Az induló kutatások az energiaközösségek, az elosztói rugalmassági piac, az energiatárolás, az intelligens elosztóhálózati fejlesztések, valamint a kiberbiztonság egymással szorosan összefüggő témaköreit ölelik fel. A kutatások megvalósításában alapvető jelentőségű a BME-MVM együttműködési megállapodás – olvasható a közleményben.
