2024 november 15

Így állunk az oltásokkal

Magyarországon nagyon jelentős mértékű volt a harmadik járványhullám: nagyon sok fertőzött, magas szinten terhelt egészségügy, és jelentős többlethalálozás jellemezte az utóbbi körülbelül 2 hónapot. Szerencsére az adatok jelenleg már nagyon biztatók: jóval a második hullám csúcsa alatt vagyunk mind a napi új fertőzöttek, mind a kórházban ápoltak, lassan pedig egyre inkább a halálozási adatok is a járvány lecsengését mutatják. Ebben nyilván jelentős része van a fokozatosan bevezetett, egyre szigorúbb korlátozó intézkedéseknek. A kulcskérdés azonban inkább az oltás lehet, amiben világviszonylatban is kiemelkedően jól áll hazánk.

Kulcskérdések: vakcinák és hajlandóság

Alapvetően 3 dologtól függ, hogy egy adott ország hogy áll az oltási pályán. Az első, az egészségügyi képessége az oltási program végrehajtására inkább adottság, és logisztikai kérdés. Ezt minden ország vélhetően a lehetőségei szerint a legjobban igyekszik szervezni. Inkább a másik két tényezővel érdemes foglalkozni: a rendelkezésre álló vakcinákkal és az oltási hajlandósággal. Előző év végén egyikkel sem álltunk jól: akkor még csak a nyugati vakcinákról volt szó, illetve az oltási hajlandóság kifejezetten alacsony volt.

Tavaly év végén a KSH adatai szerint csupán 14,9 % tervezte biztosan beoltani magát. Április végére ez a szám 64,8 %-ra nőtt, ami azt jelenti, hogy még több millió ember tervezi beoltani magát, bár a regisztráltak száma ennél jóval alacsonyabb jelenleg. Az oltást elutasítók aránya ugyanezen időszak alatt 35,6 százalékról 18 %-ra esett. Az oltási hajlandóság jelentős megugrásában a harmadik hullám súlyossága, a népszerűsítő kampányok mellett az is szerepet játszhatott, hogy egyre több tapasztalat után is biztonságosnak nevezhetők a vakcinák.

Ráadásul a szándékhoz erőforrás is társul: a sokféle itthon elérhető vakcina miatt máris eljutottunk arra a szintre, hogy a regisztrálók számának növelése lehet a legfontosabb az újabb oltóanyagok érkezése helyett. Az Európai Unió átlagában ez még nagyon nincs így: ott az első oltással rendelkezők aránya 26,3 %, míg Magyarországon 43 %. Utóbbi számmal már lassan az Egyesült Államokat is beérjük, ott a lakosság 44,4 %-a nevezhető első oltás által védettnek.

Miért fontos ez?

Természetesen számos tényező miatt nagyon számottevő kérdés az oltási program állása. Szeretnénk már visszakapni régi életünket, találkozni a barátainkkal, ismerőseinkkel-úgy általában élni. Márpedig ehhez az oltási kampány felfutása kell, hogy kialakuljon a hőn állított nyájimmunitás. De a gazdaság szempontjából sem mindegy, hogy mikor állhatnak helyre a vállalkozások, mikor kapják vissza teljes mértékben a munkájukat a magánszemélyek.

Emellett a (tőzsdén is aktív) befektetők számára komoly versenyelőny lehet, ha Magyarország gazdasága előbb tér vissza a régi kerékvágásba. Lehetséges, hogy akár még tőkebeáramlást is jelenthet ez az ország, és talán az ország tőzsdéje számára is. Az azonban biztos, hogy a gazdaság előbbi újraindításából mindenképpen profitálhatunk, és versenyelőnyre tehetünk szert.