Az EU 2030-ig jelentősen csökkentené az élelmiszer- és textilhulladék mennyiségét. A gyártók nagyobb felelősséget kapnak, miközben az élelmiszerpazarlás elleni harc új lendületet kap.
Szigorúbb előírások az élelmiszer és textil-hulladék ellen
Az Európai Unió tagállamai és az Európai Parlament szerdán átmeneti megállapodást kötöttek az élelmiszer- és textilhulladék csökkentését célzó új szabályokról. A cél, hogy 2030-ig az élelmiszeripari feldolgozás során keletkező hulladék mennyisége 10 százalékkal, míg az élelmiszer-kiskereskedelemben, éttermekben, vendéglátóhelyeken és háztartásokban keletkező élelmiszerhulladék 30 százalékkal mérséklődjön – jelent meg az Európai Parlament oldalán a hír.
Fókuszban az élelmiszer-adományozás és a textilhulladék csökkentése
Az új szabályok nemcsak a pazarlás visszaszorítását célozzák, hanem ösztönzik az el nem adott, de még biztonságosan fogyasztható élelmiszerek adományozását is. Emellett a textilhulladék kezelésében a gyártók felelőssége növekszik: kötelesek lesznek fedezni a textíliák gyűjtésének, válogatásának és újrahasznosításának költségeit. Az érintett termékek közé tartoznak a ruházati cikkek, lábbelik, ágyneműk, konyhai textíliák, függönyök és matracok.
Az uniós hulladékhelyzet és gazdasági hatások
Az EU-ban évente több mint 59 millió tonna élelmiszer-hulladék keletkezik, amely 132 milliárd eurós gazdasági veszteséget jelent. Emellett 12,6 millió tonna textilhulladék keletkezik évente, amelyből a ruházat és lábbelik 5,2 millió tonnát tesznek ki, fejenként körülbelül 12 kilogrammot. Az új intézkedések célja, hogy csökkentsék ezeket a számokat és elősegítsék a fenntarthatóbb gazdasági modellt.
Mikor lépnek életbe az új szabályok?
A megállapodást még az uniós szakminisztereknek és az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia. Az új szabályok az EU hivatalos közlönyében történő közzétételt követő huszadik napon lépnek hatályba. A tagállamoknak 20 hónapon belül kell azokat saját jogrendjükbe ültetniük. Az Európai Bizottság üdvözölte a megállapodást. Amely elősegíti a körforgásos gazdaság megvalósítását és hozzájárul a fenntartható ipari és fogyasztói gyakorlatok elterjedéséhez.
A jelen cikkben leírt információk, elemzések a szerző magánvéleményét tükrözik. A jelen cikkben leírtak nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást. Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen cikk nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!
Címlapkép forrása: Shutterstock
