Május 17-én, hétfőn jött a hír, hogy a jegybank egyik alelnöke kilátásba helyezett egy közeli kamatemelést. Virág Barnabás az inflációs kockázatokra való reagálásként utalt az irányadó ráta megváltoztatására. Ráadásul az alelnök jelzései szerint már júniusban, az inflációs adatok függvényében sor kerülhet a jelenleg 0,6 %-os, rekordalacsony alapkamat felemelésére. Az ok valóban egyértelmű: a gazdasági újranyitással járó esetleges túlfűtöttséget akarja elkerülni a Magyar Nemzeti Bank (MNB). De mik lehetnek a lehetséges hatások?

Szükség lehet rá

Az alapkamat emelésnek vannak jótékony hatásai, még ha először nem is ezekre gondolnánk. Valóban hűtheti a gazdaságot: drágább lesz a hitelfelvétel, enyhül az inflációs nyomás, mindezek eredőjeként fékezi a gazdaságot. Arra ugyanis időnként szükség van: ha a berobbanó kereslet miatt elszabadulnak az árak, azt később jóval nehezebb lesz kezelni, mint a folyamat elején.

Egyéb hatás, hogy a forint árfolyamát is könnyedén lehet stabilizálni az irányadó kamatláb felemelésével. Ezt jól mutatja, hogy a magyar fizetőeszköz idei csúcsára ugrott Virág Barnabás szavaira, már 350 forintot sem kell adni egy euróért a devizapiacon. A forint számára a magas alapkamat a megfelelő, ugyanis így vonzóbb a befektetők számára, és az infláció csökkenése is növeli a forint relatív értékét. (Persze arról rengeteget lehetne vitatkozni, hogy milyen forintárfolyam a leginkább megfelelő az ország gazdasága szempontjából).

Miért félünk tőle?

Felmerülhet a kérdés, hogyha ez most a megfelelő lépés, akkor miért tart szinte az egész világ a globális kamatemelési hullámtól. Az ok az, hogy alapvetően a gazdaság számára az alacsony kamatok az ösztönzőek. Ösztönzik a fogyasztást a megtakarítással szemben, a beruházást a tőkefalhalmozással szemben, olcsóbbá válnak a hitelek, és így tovább-a gazdaságot tehát az alacsony alapkamat pörgeti. A monetáris politika támogató hatása is nagyon nagyrészt ebből áll.

Magyarországon azonban kicsit más a helyzet, mint például az USA-ban. Nálunk nem számottevő a technológiai részvények száma, aránya pedig végképp nem, amelyeket jobban veszélyeztet a kamatemelés. A hírre például a BUX emelkedni tudott az OTP emelkedésének köszönhetően-a banknak az emelkedő marzsok lehetősége miatt még jót is tehet egy kamatemelés. Persze a gazdaságra éppúgy hat az emelkedő kamatkörnyezet, de ahogy láthatjuk, a magyar részvénypiacot ettől kevésbé kell félteni.