2024 november 15

Osztalékfizetés – van egy méltatlanul keveset nézett szempont is

Korábbi cikkünkben kifejtettük, hogy mik lehetnek a magas osztalék kifizetésének leggyakoribb előnyei és hátrányai, valamint milyen mögöttes megfontolások lehetnek a vállalatok döntései mögött. Sok esetben azonban a felelős döntéshez még egy keveset tárgyalt szempont is elengedhetetlenül fontos, ez pedig az adófizetés.

Befektetői érdek – melyik zsebbe?

Sokszor lehet abba a hibába esni, hogy egy tőzsdei céget az osztalékfizetési szokásai alapján ítéljük meg. Természetesen bőven vannak előnyei a magas osztaléknak, ilyen a stabil passzív jövedelemhez jutás, a veszteséges pozíción is elérhető cash flow, valamint az újra befektetés lehetősége. Ha a vállalat növekedési kilátásai azonban jók, és például akvizíciókra is van esély, célszerűbb, ha a cég inkább visszaforgatja a megszerzett eredményt.

Osztalék – azonnali pénzt jelent a befektetőknek részvényeladás nélkül

Akárhogy is nézzük, arról kell csupán dönteni, hogy a részvényesek melyik zsebében legyen a felhalmozott eredmény. Ha nem történik osztalékfizetés, akkor a tulajdonos részvényeinek értékében benne marad a felhalmozott nyereség. Kifizetés esetén pedig értelemszerűen meg is kapja az érintett részvényesi kör a bankszámlájára a megszavazott összeget. Egyik döntés esetén sem lesz tehát adott pillanatban nagyobb, vagy kisebb vagyona a befektetőknek.

Nem lényegtelenek az adószabályok

A fentiek alapján tehát azt kell mérlegelni, hogy a befektetőnél, vagy a cégben tud több pénzt termelni a megszerzett nyereség. Az adózási szabályok nélkül azonban aligha lehet jó döntést hozni. Gondoljunk bele, hogyan ítélnénk meg az osztalékot, ha azután 50 százalékos személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség lenne, a társasági adó és a nyereségadó viszont egyaránt 0 százalék!

Lassan be kell vallani a tavalyi év utáni osztalékadót is (www.shutterstock.com)

Ahogy a szélsőséges példából is látszik, dönthet az, hogy a vállalkozásban történő további eredménytermelést (társasági adó), a realizálást (nyereségadó), vagy az osztalékot terheli arányaiban nagyobb teher. Csupán ez a szempont nem elegendő persze a döntéshozáshoz, de szigorúan tankönyvi alapon a mérleg nyelve lehet az adózási háttér. A gyakorlatban ha nem is a legfőbb tényező, de kétségtelenül érdemes a nyereség felhasználásának adóügyi vonzataival is tisztában lenni ahhoz, hogy megértsük egy-egy vállalat menedzsmentjének javaslatát.

Címlapkép: Shutterstock