A brit jegybank monetáris tanácsa csütörtökön bejelentette, hogy az eddigi 0,50 százalékról 25 bázisponttal 0,75 százalékra emelte az alapkamatot (Bank Rate). A testület 8-1 arányban voksolt a 25 bázispontos emelésre. A kiadott közlemény szerint egy tanácstag arra szavazott, hogy a Bank Rate maradjon 0,50 százalék. A Bank of England – az EU-n kívüli legnagyobb európai gazdaság jegybankja – december 16-án kezdte jelenlegi szigorítási ciklusát: akkor 15 bázisponttal az addigi 0,10 százalékos mélységi rekordról 0,25 százalékra emelte az alapkamatot. Február 3-án a monetáris tanács 25 bázispontos emelést jelentett be, amellyel a mostani emelésig érvényben volt 0,50 százalékra emelkedett a Bank Rate. A csütörtökön bejelentett harmadik kamatemeléssel a brit jegybanki alapkamat a koronavírus-járvány két évvel ezelőtti elhatalmasodása előtti legutóbbi csúcsára emelkedett vissza. A mostani kamatemelés mindössze az ötödik a Bank of England részéről a 2008-2009-es globális pénzügyi válság óta eltelt csaknem másfél évtizedben.

A brit jegybank 2020 márciusában, a koronavírus-válság kezdetén két, soron kívüli ülésen csökkentette az addigi – most újból elért – 0,75 százalékról a tavaly decemberi kamatemelésig érvényben volt 0,10 százalékra az irányadó kamatát, és a korábban kihelyezett 445 milliárd fontról azóta három lépésben 895 milliárd fontra (396 ezer milliárd forintra) növelte a mennyiségi enyhítés keretét. Ebből a jegybank 875 milliárd font erejéig brit állampapírt, 20 milliárd font értékben a pénzügyi szektoron kívüli cégektől befektetési osztályzatú fontkötvényeket vásárolhatott. A Bank of England monetáris tanácsa már az előző, februári kamatdöntő ülésen egyhangúlag megszavazta e példátlan mértékű mennyiségi enyhítési program fokozatos leépítésének elkezdését.

A szigorítási ciklusnak ez az eleme is már folyamatban van: a monetáris testület csütörtöki bejelentéséből kitűnik, hogy a jegybanki kötvényvásárlási eszközben (Asset Purchase Facility, APF) a március 16-i állapot alapján 867 milliárd font névértékű adósságeszköz-állomány – ezen belül 847 milliárd font állampapír – volt. A csütörtökön bejelentett kamatemelés indoklásában a monetáris tanács kiemelte, hogy várakozása szerint a tizenkét havi nagy-britanniai infláció az év elején mért 5,5 százalékról az idei második negyedévben 8 százalékra, az év későbbi szakaszában esetleg még magasabbra emelkedik. Ez jelentősen felülvizsgált előrejelzés, a Bank of England előző prognózisa ugyanis még azt valószínűsítette, hogy az infláció 7,25 százalék körüli ütemen tetőzik áprilisban. Az 5,5 százalékos januári infláció is már a legmagasabb tizenkét havi inflációs ütem volt Nagy-Britanniában azóta, hogy az éves infláció havi rendszerességű mérése a jelenlegi módszertannal 1997 januárjában megkezdődött. A brit kormány által a Bank of England számára előírt éves inflációs cél 2 százalék – ismertette a távirati iroda.

A Bank of England monetáris tanácsa a csütörtöki közleményben hangsúlyozza, hogy a brit gazdaságot az elmúlt időszakban több, nagyon nagy sokkhatás is érte, és ezek között a legutóbbi az Ukrajna elleni orosz háború. A testület szerint ha a jelenlegi árfolyammozgások tartósaknak bizonyulnak, az energiahordozók és egyéb kereskedelmi árucikkek nagyon nagy mértékben megemelkedett globális árfolyama szükségszerűen további nyomást gyakorol majd a brit reáljövedelmekre és a kiadásokra. A tanács szerint ebben a környezetben további „szerény mértékű” monetáris szigorítás válhat szükségessé a következő hónapokban.