Nem kevesebbet állítunk, mint hogy az idő előrehaladtával a Mtelekom egy olyan részvény viselkedését mutathatja, amit nem a fundamentumok áraznak, hanem a saját részvény visszavásárlások, valamint néhány, a játékot felismerő nagy játékos viselkedése.

Hogy hogyan is jutottunk erre a következtetésre? Megfogjuk a kezed és végig vezetünk rajta.

• A játék kiinduló pontja, hogy van egy nagytulajdonos, szakmai befektető, aki – vélhetően – nem válik meg csomagjától, így befolyása egyre nő.
• A játék unikális feltétele, a vállalat cashtermelő képessége. Az egyszerűség kedvéért ez legyen a 2025-ös évtől kezdődően évi 200 milliárd forint, részvényenként jelenleg 220 ft. Ebből a pénzből (csak hogy mindenkinek világos legyen) másfél év alatt felvásárolható lenne jelenlegi árfolyamon (1674 Ft)  az összes hozzáférhető részvény (erről részletesebben később), ez pedig a saját részvény vásárlások ár-érzéketlensége okán különleges erővel ruházza fel az első számú játékost, magát a Magyar Telekomot.
• Ami a tulajdonosi struktúrát illeti, látható, hogy a nagyjából  290 millió darabos közkézhányadból becslésünk szerint 100 millió darab benchmarkolt, azaz tulajdonosa vélhetően nem válik meg tőle az idő végezetéig.
• Marad tehát  190 millió darab „elérhető” részvény, mely évről-évre csökken a visszavásárolt saját részvényekkel. Ezen a ponton kiemelten felhívjuk a figyelmet arra, hogy a jelenlegi árfolyamon nagyjából 23 millió darabos idei saját részvény vásárlás ebben a relációban értékelendő. Nem a cca  939 milliós részvénypakettre vetítetten, hanem annak csupán körülbelül 20%-ában meghatározható, a játékban részt venni tudó részvényre vetítetten kell látni annak jelentőségét. Ez annyit jelent, hogy jelen árfolyam alatt, idei részvényvisszavásárlási összeg mellett bő  nyolc esztendő alatt a Mtelekom részvényekből nem marad „elérhető” darab.
• Ha viszont a játékot meghatározó vásárló „ár-rugalmatlan”, nagyon hamar abban a helyzetben találhatja magát, hogy újabb játékosok jelennek meg a játékban. Ezek a játékosok akár a játék irányítására is törhetnek annak érdekében, hogy a vállalat saját részvény vásárlásainak részvényárfolyamát eladásaikkal (azt feltételező korábbi vételeikkel) kontrollálják és így maximalizálják profitjukat.
• A játéktér adott:  190 millió darab részvény, avagy jelenlegi árfolyamon mindösszesen  nagyjából 320 milliárd forint. Ez egy nagynak semmiképp sem mondható homokozó, viszont elegendő méretű ahhoz, hogy akár nagyobb játékosok érdeklődését is felkeltse.
• Hogy tovább fűszerezzük nyers és véres steak-ünket, tegyük fel magunknak a kérdést, hogy a megtermelt cash vajon hány százalékát fizeti ki a vállalat részvényesi javadalmazásként és annak vajon mekkora hányadát fogja adni a saját részvény vásárlás. Meghaladná jelen cikk terjedelmét egy ilyen elemzés, de megsúgjuk, érdemes elbíbelődni a számokkal. 😉

Véleményünk szerint ebben a játékban – egy idő után – elveszhetnek a fundamentumokon nyugvó és átveszik helyüket a játékelméleten alapuló döntések.

Címlapkép forrása: Shutterstock

A jelen cikkben leírt információk, elemzések a szerző magánvéleményét tükrözik. A jelen cikkben leírtak nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást. Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen cikk nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!