A Napenergia Plusz program folytatása mellett még az idén pályázatot írnak ki azok számára, akik a korábbi elszámolás mellett telepítettek napelemet, ám kiestek a tízéves szaldós időszakból. Jelentette be az energiaügyi miniszter a Mandinernek adott interjúban.

Lantos Csaba hozzátette, az ebbe a körbe tartozóknak is lehetőségük lesz támogatással energiatárolót beszerezni. Így ők is félre tudják tenni, hatékonyabban használhatják fel az általuk megtermelt áramot. Közölte azt is, hogy megnyitották az ipari szereplők számára az energiaközösségek kialakításának lehetőségét. Most pedig vizsgálják az önkormányzatok bevonását, végül a társasházak kerülhetnek majd sorra.

A Napenergia Plusz programban már több mint 28 ezren előregisztráltak

Azt mondta, a Napenergia Plusz programban már több mint 28 ezren előregisztráltak. Mostanáig több mint 15 ezer támogatási kérelem érkezett be a napelem és az ehhez tartozó zöldenergia-tároló egység, azaz akkumulátor telepítésére. Ismertetése szerint már működik 6100 megawattnyi naperőművi kapacitás, amit eredetileg 2030-ra terveztek. A hozzávetőleg 3500 ipari létesítmény mellett ez körülbelül 260 ezer háztartási kiserőművet jelent. Jelenleg mintegy 5000 megawattnyi, ipari méretű naperőműre van érvényes engedély, amelyek 2026-ig rá fognak csatlakozni a hálózatra.

„A napelemes boom tehát nem ért véget annak ellenére sem, hogy uniós elvárás alapján idén januártól be kellett vezetni az előnytelenebb bruttó elszámolást a háztartási méretű kiserőműveknél” – mondta. Hozzáfűzte, a meglévő erőművek és engedélyek esetében sikerült megegyezni a tízéves türelmi időről, ameddig érvényben marad a szaldó elszámolás. Úgy fogalmazott, az új szisztéma kevésbé kedvezőbb, mint korábban volt. A rendszer abban a formában fenntarthatatlanná vált. A betáplálás lehetősége egy ideig elérhetetlen is volt. Ám a fejlesztések felpörgetésével mostanra 93 százalékban ismét lehet csatlakozni a kiserőművekkel is. A változás ugyanakkor arra is ösztönöz mindenkit, hogy amit termel, saját maga helyben fogyassza is el – fejtette ki.

Lantos Csaba a lapnak elmondta, a világjárvány, a háború, majd annak nyomán az elhibázott brüsszeli szankciók által kialakult energiaválság komoly kihívás elé állította Magyarországot is. Mivel az ország importra szorul, az energiahordozók világpiaci ára pedig drasztikusan megugrott, hétmilliárdról tizenhét milliárd euróra nőtt a „számlánk”.

Hozzátette, számos intézkedés kellett ahhoz, hogy az ellátásbiztonság ne kerüljön veszélybe, a kormány megtarthassa a rezsicsökkentést, amely jelenleg is Európa legalacsonyabb árait biztosítja a családok számára, a háztartások és a gazdaság pedig átvészelje a legnehezebb időszakot.

Most nyolcmilliárd euró körül van hazánk éves energiaköltsége. Úgy vélekedett, nem jó, hogy a magyar energiaellátás ilyen mértékben kitett a külföldnek. Ugyanakkor nemzetközi összevetésben nem áll rosszul az ország, hiszen az éves fogyasztás importigénye hatvannégy százalékos. Szerinte az ország földrajzi adottságai miatt a teljes energiaszuverenitáshoz „csoda kellene”, ám törekedni kell az arány jelentős csökkentésére. Ez a kormány határozott célkitűzése – húzta alá.

Paks

Kiemelte, a második paksi erőmű működése után valóban elkövetkezhet az, hogy Magyarország elektromos áramból önellátó lesz, azzal együtt, hogy „lesznek olyan időszakok, amikor importálunk és lesznek olyanok, amikor exportálunk”. A lap azt írta, hogy a koncepció Lantos szerint két elemre épül: a nukleáris és a megújuló energiára. Előbbihez szükség van a Paks II. beruházás befejezésére és a meglévő blokkok üzemidejének várhatóan húszéves meghosszabbítására.

A Paks II. projektről elmondta, a talajszilárdításnál tartanak, ami lényeges eleme a folyamatnak. „Ez egy kipróbált, első osztályú technológia. Ha pedig mind a két erőmű, vagyis összesen hat blokk egyszerre dolgozik majd, az kielégíti az ország akkori áramszükségletének több mint a felét. Ma ez a termelés a kétharmadára is elegendő lenne, csakhogy addigra az elektromobilitás terjedése és az elektrifikáció miatt több elektromos energiára lesz majd szükség – fűzte hozzá.

Arra a felvetésre, hogy az orosz-ukrán háború, illetve a szankciós politika miatt nem került-e veszélybe a bővítés, a miniszter leszögezte, Paks II. az Európai Unió jóváhagyását bíró nemzetközi projekt. A munkálatokat épp most egy német-amerikai cég végzi. „Az új erőmű legalább hatvan évig szolgálja majd a magyar emberek energiaellátását. Reméljük, mire elkészül, már régen magunk mögött hagyjuk ezt a szörnyű háborút. A magyar kormány az első perctől a tűzszünetet és a béketárgyalások megkezdését szorgalmazza” – hangsúlyozta.

A Paks II. új reaktorainak a 2030-as évek első felében működésbe kell állniuk – mondta. A miniszter arra is kitért, hogy megnyílt a lehetőség a szélerőművek létesítése előtt, az ipari beruházók egy új csatlakozási pont köré telepíthetnek a jelenlegi 330 megawattot többszörösen meghaladó új kapacitást a Kisalföldön.

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal honlapján nemrégiben először jelent meg – a jövőben negyedévente frissülő – adatszolgáltatás a meglévő csatlakozási pontokról. Az információk elősegítik az üzemeltetők és fejlesztők egymásra találását, jellemzően naperőművek mellett kaphatnak helyet szélkerekek vagy tárolók anélkül, hogy ehhez időigényes és költséges hálózatfejlesztésre lenne szükség.

Borítókép forrása: Shutterstock