Törlesztés rögzített árfolyamon

Az árfolyamgát keretében a svájci frankot 180, az eurót 250, a japán jent pedig 2,5 forinton lehet törleszteni, a rögzített árfolyamot legfeljebb öt évig, illetve a devizakölcsön lejártáig lehet alkalmazni. A rögzített és az aktuális árfolyam különbségéből adódó összeg egy gyűjtőszámlán halmozódik. A kamattörlesztés rögzített árfolyam feletti részét a bank és az állam átvállalja, az ügyfélnek csak a tőkerészt kell később visszafizetnie. A gyűjtőszámlán összegyűlő összeg forintalapú hitel, amelynek kamata az árfolyamrögzítés alatt nem haladhatja meg a háromhavi bankközi kamatláb mértékét.

A devizahitel, mint pénzügyi konstrukció kivezetésének idejét firtató kérdésre a miniszter azt válaszolta: bízik abban, hogy 2014 már ennek az éve lesz, amikor több lakáscélú devizahitelt nem folyósítanak Magyarországon.

Varga Mihály emlékeztetett arra, hogy az Országgyűlés kedden elfogadta az árfolyamgát kiszélesítéséről szóló törvényjavaslatot, ami áprilisig tartó hat hónapos kilakoltatási moratóriumot is magában foglal. „A következő hat hónapot kell kihasználnunk arra, hogy további megoldásokat dolgozzunk ki” – fogalmazott.

Sosem lesz olyan, hogy mindenkinek jó lesz

Arra a kérdésre, hogy mikor várható az átfogó rendezést lehetővé tevő mentőcsomag, azt felelte: a 780 ezer devizahiteles ügyfél száma mára 520 ezerre csökkent, a hitelesek kétharmadán már segítettek az eddig bevezetett intézkedésekkel, a végtörlesztéssel, az árfolyamgáttal vagy a Nemzeti Eszközkezelő (NET) létrehozásával. Hozzátette: soha nem tudnak olyan megoldást találni ami minden devizahitelesnek jó legyen, de arra kell törekedni, hogy az ügyfelek minél nagyobb körét tudják elérni.

Hétfőn nyújtották be a javaslatot

A törvény módosító javaslatát tegnap nyújtotta be az országgyűlésnek a Fidesz-frakció. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter csütörtökön még azt nyilatkozta, hogy a kormány szerdai megbeszélésén arra jutott, hogy csak a jogi feltételek tisztázódása után lehet a devizahitelek kérdését gazdaságilag is rendezni.

Az árfolyamgát kiszélesítéséről szóló keddi döntéssel olyan ügyfelek számára is lehetővé teszik a kedvezmények és támogatások igénybevételét, akik eddig ezt nem tudták megtenni – mondta. A nemzetgazdasági miniszter véleménye szerint a munkát ugyanakkor folytatni kell.

Arról is beszélt, hogy konzultációs fórumot indítottak a devizahitelek jogi hátterének pontosítására, mivel számos, egymásnak ellentmondó bírósági döntés született. Hangsúlyozta: arra törekszenek, hogy sikerüljön akár a bankszövetség javaslatáról, akár az igazságszolgáltatásban résztvevő szereplőkkel együtt olyan megoldást találni, amelyet az ügyfelek döntő többsége el tud fogadni.

A Kúriára vár a kormány

Nem lesz jelentős hatása az árfolyamgát kiterjesztésének

Szakértők a hétfőn az országgyűlésnek benyújtott javaslatról úgy vélekedtek, hogy “ártani nem árt, valamennyit biztosan használ is”, az összes bedőlt adós problémáját azonban nem oldja meg. Jelenleg a legnagyobb gondot a bedőlt hitelek jelentik. Ebben az adósi körben, akin segítene a törlesztőrészlet 20 százalékos csökkentése, már belement volna egy átstrukturálásba. Aki azonban munkanélküli, ettől nem válik fizetőképessé.

Varga Mihály közölte: a kormány arra vár, hogy a Kúria olyan jogegységi döntést hozzon, amelynek alapján a parlament és a törvényhozás érdemi lépéseket tud tenni. „A szakmai háttér ehhez rendelkezésre áll, gazdasági döntéseket nagyon gyorsan meg tudnánk hozni, de jogi megalapozottság nélkül nagyon veszélyes terepre tévednénk” – fogalmazott a tárcavezető. A jogegységi határozat idejére vonatkozó kérdésre azt válaszolta, hogy a független igazságszolgáltatási intézmények minden más intézménytől függetlenül hozzák meg a döntéseiket.

A nemzetgazdasági miniszter bízik abban, hogy a bíróságok is látják, hogy hosszú távon nem tarthatóak fenn a devizahitel-szerződésekkel kapcsolatban született egymásnak ellentmondó ítéletek. A példaként a pécsi és a debreceni ítélőtábla egymással ellentétes döntéseit említette.