Büntetik a svájci bankok a betéteseiket. A Credit Suisse után egy másik svájci bankóriás a UBS is a negatív kamat mellett döntött, vagyis ezek után az ügyfél fizet a banknak az elhelyezett betétei után. Úgy tűnik, tendencia lehet e lépésből, bár kérdéses, hogy gyengül-e ettől a frank, különös tekintettel a jelenlegi, kedvező nemzetközi piaci környezetre.

A svájci deviza tavaly nyárig tartó robbanásszerű erősödése nehéz helyzetbe hozta az alpesi ország exportőreit, 2011 augusztusában kétszámjegyű exportvisszaesést hozott a frank felértékelődése – emlékeztetett Gabler Gergely, az Equilor senior elemzője. A folyamat megállítása érdekében a Svájci Nemzeti Bank (SNB) 1,2-nél húzta meg az euró frankkal szembeni árfolyamának alsó küszöbét, s ezt a szintet azóta is őrzi – korlátlan mértékű intervencióval (euró vásárlással). Tavaly már felmerült egy központilag elhatározott negatív kamat lehetősége is Svájban – folytatta -, mert ez az eszköz egyszer már bevált, amikor a frank hetvenes években tapasztalt hasonló hirtelen erősödésének szabott gátat. E tervből ugyan végül nem született döntés, ezúttal azonban a kereskedelmi bankok saját hatáskörükben kezdték bevezetni a szokatlan kamatozást, kihasználva a frank iránti rendkívül erős keresletet. A Credit Suisse december eleji lépését követően az EUR/CHF árfolyam egészen 1,217-ig menetelt a korábban megszokott 1,2 környékéről. A később ismét visszaerősödő frank a UBS tegnapi döntése után ismét 1,212-ig gyengült az euróval szemben.

A Svájci Nemzeti Bank holnap tartja kamatmeghatározó ülését. A megkérdezett elemzők szerint az irányadó ráta rekord alacsony szintjén vélhetően nem változtat a jegybank. Várhatóan nem lesz tehát központilag előírt negatív kamat.

Továbbra is fókuszban van azonban az obligát kérdés: vajon emeli-e az SNB az 1,2-es EUR/CHF árfolyamküszöböt? Időről időre felmerülnek hasonló spekulációk, mi azonban most erre nem számítunk, a jegybank valószínűleg most megelégszik a kamat frankgyengítő hatásával – vélekedett Gabler Gergely (Equilor), hozzátéve: arra azonban számítanak, hogy több forrásbőségben úszó svájci kereskedelmi bank is beáll majd a betéteseiket büntető pénzintézetek sorába.

Enyhültek az elmúlt hónapokban a piacon az árfolyamküszöb 1,2-ről 1,25-re emelésére irányuló várakozások – mondta Pálffy Gergely, a Buda-Cash Brókerház elemzője, hozzátéve: jelentősen csökkent ugyanis az euróra nehezedő eladói nyomás. De azért még mindig sok piaci szereplő gondolja azt, hogy akkor is érdemesebb svájci frankban, alacsony inflációs környezetben tartania a pénzét, ha fizetnie kell a betét után, mint magasabb inflációs környezetben zérus közeli kamatot realizálni. Mindenesetre, egyre inkább úgy tűnik, hogy a jelenlegi helyzetben már akár a szóbeli intervenció is elegendő lenne az árfolyam kordában tartására. De sok azért még a nyitott kérdés, s észre kell venni, hogy komoly spekulatív pozíciók tornyozódnak mind az árfolyamküszöb letörésére, mind a küszöb megemelésére várók oldalán.