Magyarország ezzel az Európai Unió 28 országa közül a 24. helyen áll, amivel Görögországot (91.), Szlovákiát (78.) Romániát (76.) és Horvátországot (75.) előzi meg.

Az élen nem történt változás, továbbra is Svájc számít az intézet szerint a világ legversenyképesebb országának, amelyet Szingapúr és Finnország követ, Németország pedig két helyet javítva, idén a negyedik.

Egész Európa gyengélkedik

A visegrádi országok közül Csehország a 46. (7 helyet rontva), míg Lengyelország a 42., ezzel pedig a régió legversenyképesebb államává vált, helyet cserélve Csehországgal. A legtöbb helyet javító ország az EU-ban Málta (47-ről 41-re), valamint Horvátország (81-ről 75-re), míg a legtöbb helyet Csehország után Szlovákia (71-ről 78-ra), és Olaszország (42-ről 49-re) rontotta. Az új tagállamok közül Észtország számít a legjobbnak (32.).

A kutatás szerint az Európai Unió versenyképessége továbbra is elmarad a világ legfejlettebb részétől. Pontszáma (4,7) jóval alacsonyabb, mint az Amerikai Egyesült Államok (5,48), valamint Japán (5,4) helyezése. A képet tovább árnyalja, hogy a BRIC (Brazília, Oroszország, India és Kína) országok pontszáma (4,43) alig valamivel kevesebb, mint az Európai Unióé összesen.

A visegrádi országok közül Lengyelország az egyetlen tagállam, amelynek nem csökkent jelentős mértékben a pontszáma, a többi ország esetében azonban komoly mértékű pozícióvesztés következett be. Míg 2007-ben a V4 országok elhelyezkedése a 45. hely körül volt, addig 2013-ban már az 57. helyezés körüli.

Az unió perifériájára került Magyarország

A közlemény szerint Magyarország versenyképességi teljesítménye világszinten nem mondható rossznak, ám a szűkebb régióban nézve már nem olyan jó a helyzete. Az ország hatékonysági tényezői jók, igaz, gondok vannak az innováció, a korrupció és az intézményrendszer területén, ami miatt Magyarország a unió perifériájára került – állapítják meg. Az elemzés szerint magas az adóelvonás, magasak a kamatok és nem hatékony a kormányzati bürokrácia, amihez az intézkedések instabilitása társul.

A közlemény szerint a régióban Magyarország nem nyújt kirívóan rossz teljesítményt, ám egyetlen versenyképességi mutatóban sem első, miközben ötben utolsó.

Előtérben a gazdasági növekedés feltételeinek a vizsgálata

A WEF 2003 óta teszi közzé éves globális versenyképességi indexét, amely a világ legtöbb országát magában foglalja, és ezzel a legkiterjedtebb versenyképességi rangsor a világon. A listán az idén ismét rekordszámú, összesen 148 ország szerepel.

Az index több mint 100 összetevőből áll, amelyek összesen 12, versenyképesség szempontjából kulcsfontosságú pillért alkotnak. Ugyanakkor elsősorban a gazdasági növekedés feltételeit vizsgálták – közölte a Kopint-Tárki.