Nem szokványos pályát futott be az elmúlt két és fél évben a hazai tőkepiacon a Business Telecom Nyrt. (BTel). Már az is meglepetést kelt, hogy a tavaly májusban a BÉT-re vezetett papír árfolyama nem omlott össze, ahogy azt az elmúlt évek vállalati IPO-i esetében rendre láthattuk. A BTel kilenc sikeres kötvénykibocsátást tudhat maga mögött, s augusztus óta immár a frankfurti tőzsdén is jegyzik a részvényt.

A bankok a múltat finanszírozzák – a tőzsdék a jövőt

A frankfurti tőzsdei jelenlét nem csak minőséget ad a papírnak, de jelentős likviditási tartalékot is nyújt a másodpiaci forgalom – mondta Takács Krisztián, a Business Telecom Nyrt. elnök-vezérigazgatója, hozzátéve: a XETRA rendszer hazai bevezetése egyébként is lebontja az európai tőkepiacok közti kerítéseket.

Mint mondta, 2011-ben azért döntött a menedzsment a tőkepiaci finanszírozás mellett, mert a bankok elsősorban a „vállalati múltat” és a biztosítékokat hitelezik. A növekedési terveket és a „vállalati jövőt” sokkal inkább a tőzsdén lehet értékesíteni. Mindezzel együtt a BÉT nem Amerika. Nagyon nehéz piac egy középvállalatnak a pesti parkett. Mégpedig elsősorban a negatív IPO példák miatt.

Észre kell venni ugyanakkor, hogy a BTel nem a veszteséges működést párosította a nagyra törő tervekkel, hanem már eleve nyereséges cégként kopogtatott a tőzsde ajtaján. Az is fontos körülmény, hogy a cég finanszírozása jól szakaszolható, ezért a kötvénykibocsátások és a beruházások megtérülése szinkronban van egymással. Miközben a fejlődő cégek növekedési szakaszában nem ritka a 70 százalékos eladósodottság sem, a BTel esetében most a ráta 53 százalékos, de a folyamatban lévő tőkeemelés nyomán a saját tőke és a külső finanszírozás aránya hamarosan fele-fele lesz. Magyarán nagyon erős a cég tőkeszerkezete.

Másfél milliárddal nőtt a saját tőke

A konszolidáció évének is tekinthetjük az ideit. Amíg korábban másfél év alatt öt akvizíciót hajtott végre a társaság, az elmúlt kilenc hónapot a felkészülésre fordították. Közel másfél milliárd forinttal nőtt a saját tőke, amiből 800 millió az intézményi befektetők és bő félmilliárd a lakossági ügyfelek részesedése.

Hogy mire készül a BTel? Nos, újabb akvizíciók vannak a láthatáron, ám erről egyelőre nem árult el többet az elnök-vezérigazgató. Ugyanakkor a hálózatfejlesztési tervekről közölte: jelenleg 90 településen vannak jelen, s az a céljuk, hogy 150-200 települést karoljon fel a hálózatuk.

Fehér foltokra fókuszálnak

Korábban ágazati elemzők arra hívták fel a figyelmet, hogy az országos hálózat kiépítése idővel felfalhatja a dinamikusan növekvő BTel profitját. Ennek kapcsán Takács Krisztián azt mondta, hogy nem céljuk a Magyar Telekom vagy az Invitel hálózatához hasonló országos lefedettség elérése. Üzleti modelljük inkább a fehér foltok lefedésén alapul, vagyis a kiemelt, sűrűn lakott területek mellett jellemzően azokat a településeket látják el mikrohullámú szolgáltatással, ahol gyenge a konkurencia, s nincs kiépítve korszerű vezetékes hálózat.

Nemzetközi tervei is vannak a társaságnak. Egyrészt a környező országokat céloznák meg, másfelől, szinergiában a frankfurti tőzsdei jelenléttel Németország keleti tartományaiban látnak esélyt a BTel modell sikeres bevezetésére.

BTel profil

A 2006-ban Kecskeméten alapított BTel, az első számú hazai alternatív távközlési szolgáltatóként, vezetékes hang-, szélessávú internet-, mobilinternet-, és műholdas, szolgáltatásokat nyújt. Kapcsolódó termékpalettáján az integrált vállalati infokommunikációs szolgáltatások mellett szerepel az IPTV, IP-alapú telefonszolgáltatások, az eFax, a VPTV kapcsolatok kiépítése, továbbá szerver-elhelyezés, szerverbérlet és a domain-regisztráció is.