Olaj, gáz és gabona, réz, nikkel és számítógépes chipek: szakértői elemzések szerint jelentősen nőnek Kína nyersanyagkészletei.

Két elmélet létezik arra vonatkozóan, hogy mi áll a háttérben. Az Economist szerint  Kína egyre nagyobb mennyiségű nyersanyagot halmoz fel. Ezt mutatták többek között a betétek műholdfelvételei, a kínai jegybank adatai és a magas importszámokról szóló jelentések. A szakértők aggasztónak tartják a fejleményt, különös tekintettel a Kelet- és Dél-kínai-tenger geopolitikai feszültségeire.

Két elmélet létezik

Az elmúlt hónapokban már felmerültek a találgatások, hogy a nyersanyagkészletek növekedése felkészülést jelenthet egy Tajvannal vívott háborúra vagy a Fülöp-szigetekkel kiélezett területi vitára. Gabriel Collins, az amerikai védelmi minisztérium egykori elemzője szerint a Kína által felhalmozott források pontosan azok, amelyekre szükség lenne egy ilyen konfliktus esetén.

A valóságban azonban a jelenlegi készletek messze nem elegendőek egy ilyen harci helyzethez. Az Economist szerint a hatókör olyan stratégiát sugall, amelynek célja, hogy Kína kevésbé legyen sebezhető a külső nyomással szemben.

A Kínai Népköztársaságra expanzív exportpolitikája miatt egyre nagyobb nyomás nehezedik az EU és az USA részéről. Az Egyesült Államok már számos kereskedelmi vámot vezetett be Kínával szemben Donald Trump volt elnök idején. Az EU Bizottsága július elején ideiglenes büntetővámot is kivetett a Kínából érkező elektromos autók behozatalára.

Kína – Globális ellátási láncok

Aggályok merülnek fel a globális ellátási láncok megbízhatóságával kapcsolatban is. A koronajárvány már megmutatta, mennyire érzékenyek a zavarokra. Amikor a globális energiapiacok egy ideig megőrültek Oroszország ukrajnai inváziója után, az aggodalmak fokozódtak. Azóta sok állam, nem csak Kína, nagyobb stratégiai autonómiára törekszik – ismertette a spiegel.de hírportál.

Kína többek között a következő részvényeket növelte:

• A People’s Bank of China folyamatosan növelte aranytartalékait . 2024 áprilisában a tartalékok öt százalékkal nőttek az előző hónaphoz képest, a márciusi nyolc százalékos növekedést követően. A szakértők ezt annak a jelének tekintik, hogy Kína diverzifikálni akarja és biztosítani szeretné nemzetközi tartalékait.
• Kína a világ legnagyobb olajimportőre. Tavaly a Népköztársaság napi 11,3 millió hordót importált. Ez tíz százalékos növekedésnek felel meg az előző évhez képest. A kőolajtároló kapacitása 2020 óta 1,7 milliárd hordóról kétmilliárdra bővült.
• Kína láthatóan bővíti földgáztároló kapacitásait is. Az Economist szerint a földalatti gáztároló kapacitása 2020-ra hatszorosára, 15 milliárd köbméterre nő, 2025-re pedig várhatóan 55 milliárd köbméterre emelkedik. Emellett a partokon új LNG-terminálok épülnének folyékony gáz tárolására.
• Ezenkívül Kína egyre nagyobb mértékben importál olyan fémeket, mint a rezet és a nikkelt, amelyek kulcsfontosságúak az iparban és a technológiai termelésben. Ezek a fémek nemcsak az elektronika és az akkumulátorgyártás, hanem a védelmi ipar számára is fontosak.
• A jelentések szerint a számítógépes chipek magas importszáma  is feltűnő .
• A gabonatároló kapacitása 2023 végére több mint 700 millió tonnára nőtt, ami a hivatalos adatok szerint 36 százalékos növekedést jelent 2014-hez képest . 

A jelenlegi gazdasági helyzet nem indokolhatja a hatalmas növekedést. Kína jelenleg gazdasági nehézségekkel küzd, és a nyersanyagárak általában meglehetősen magasak.

Stratégiai erőforrások Kínában

A kínai kormány Hszi Csin-ping vezetésével egyre inkább átvette az irányítást a stratégiai erőforrások felett, hivatalosan az ország nemzetbiztonságának és jólétének biztosítása érdekében. A közelmúltban megszigorították az úgynevezett ritkaföldfémek bányászatának ellenőrzését, amelyeket többek között okostelefonokban, villanymotorokban és szélturbinákban használnak.

Kína növekvő nyersanyag-dominanciája már most is messzemenő hatást gyakorol a globális gazdaságra és a geopolitikai erőviszonyokra. A Kínai Népköztársaság fontos tényező az olaj- és gázárak alakulása szempontjából. A német gazdaság pedig jelenleg egyre inkább az Ázsiából származó nyersanyag- és félvezetőimporttól függ.

Fotó: www.eletejuratus.hu