Az elmúlt hetekben tovább fokozódott a feszültség a több mint két éve tartó orosz-ukrán háborúban. A konfliktusba egyre jobban belefűlnek a nyugati nagyhatalmak is. Zelenszkij elnök legutóbbi kérésével azonban új szintre emelheti a háborút. Az ukrán államfő az elmúlt hetekben folyamatosan arra kérte nyugati szövetségeseit, hogy engedélyezzék a nagy hatótávolságú csapásokat Oroszország területén lévő célpontokra. Oroszországot pedig egyre közelebb löki ezzel ahhoz, hogy változtasson nukleáris doktrínáján.  

Zelenszkij hangsúlyozta, hogy nincs észszerű indok arra, miért korlátozzák Ukrajna védelmi képességeit, különösen, amikor az ország létezése forog kockán. Ez az újabb kérés azonban komoly feszültségeket szíthat. Úgy tűnik Kijev, ismét készen áll arra, hogy figyelmen kívül hagyja azokat a vörös vonalakat, amelyeket Putyin húzott meg. Oroszország már korábban figyelmeztetett arra, hogy súlyos következményei lesznek annak, ha a nyugat tovább fokozza Ukrajna támogatását. 

A háború új szakasza előtt állunk – túl messzire ment Zelenszkij?

A jelenlegi nukleáris doktrína, amelyet Putyin 2020-ban határozott meg, kimondja, hogy Oroszország nukleáris fegyvereket vethet be egy ellenséges nukleáris támadás vagy egy olyan hagyományos támadás esetén, amely veszélyezteti az állam létét. A doktrína azt is lehetővé teszi, hogy Oroszország nukleáris fegyvert indítson abban az esetben, ha figyelmeztetést kap egy küszöbön álló nukleáris támadásról és nem csupán akkor, ha már megerősítést nyer, hogy orosz célpontokat értek találatok. 

Az orosz katonai elemzők közül egyre többen sürgetik Putyint, hogy csökkentse a nukleáris fegyverek használatának küszöbét. Szerintük a nyugat által biztosított fegyverszállítások és Zelenszkij folyamatos kérései indokolttá teszik, hogy Oroszország újragondolja, mikor és milyen körülmények között veti be nukleáris arzenálját.  

Címlapkép forrása: Shutterstock