A londoni börzén jegyzett belföldi vállalatok túlnyomó többsége sorozatban a kilencedik veszteséges napját zárta csütörtökön. Utoljára 2020 márciusában teljesített hasonlóan gyengén a London Stock Exchange, amikor a koronavírus világjárvány berobbanásának hírére mélyrepülésbe kezdtek a tőzsdék.

Az FTSE 100 benchmark index ugyan felülteljesítette a piacot idén, azonban az FTSE 250 indexet alaposan lehúzza az elszabaduló energiaválság, a gyengülő font és a bizonytalan politikai helyzet. Az Egyesült Királyságban kibontakozó válság egyre súlyosabbnak tűnik.

A Liberum Capital stratégája, Susana Cruz elmondása szerint várhatóan továbbra is nehéz napok elé fognak nézni a befektetők, középtávon további lejtmenetre számít a Liberum Capital csapata. Szerintük az FTSE 250 kifejezetten gyengén fog teljesíteni, a független befektetési bank előrejelzése szerint 2023-ban recesszióba bukhat a brit gazdaság. A dollárral szemben gyengülő angol font az elkövetkező napokban további vérengzést hozhat a piacokra.

Hosszú ideje tart az esés

Az FTSE 250 index jelenleg sorozatban már a kilencedik veszteséges napján van túl, ha még pénteken és hétfőn is negatív tartományban zárna az index, azzal sorozatban már tizenegy „piros napot” tudna maga mögött. Erre utoljára 2020 márciusában volt példa, a Covid-19 válság előtt pedig a Bloomberg adatai szerint ilyen hosszú vesztőszériára nem volt példa egészen 1998 óta. Az FTSE 250 továbbra is némileg a július 5-ei mélypontja fölött tartózkodik, a monetáris enyhítéssel kapcsolatos spekulációk enyhén feljebb hajtották az árfolyamot.

Az elszabaduló energiaárak következtében a szárnyaló infláció is égető probléma a szigetországban. A Goldman előrejelzése szerint amennyiben még jobban fokozódik az energiaválság akkor 22.4 százalékon tetőzhet az infláció 2023 első felében. Egyre jobban elhalványulnak azon remények, hogy az infláció októberben elérheti a csúcspontját. A Citi közgazdászai szerint az infláció kordában tartásához a jelenlegi 1.75 százalékos szintről 7 százalék körülire kellene emelnie az irányadó kamatlábat a Bank of England-nek.

A szárnyaló infláció hatására elképzelhető, hogy még nem jött el a monetáris lazítás ideje. Az elszabaduló rezsiárak az ősz és a tél során több millió családnak okozhatnak majd komoly fejtörést.

Az elkövetkező időszak fókuszában az energiaárak alakulása lesz. Kulcsfontosságú lesz, hogy a kormány milyen intézkedéseket hoz a háztartásokra nehezedő nyomás enyhítésére. Az energiaárak növekedésének teljes ellensúlyozásához 30 milliárd fontra lenne szükség az elkövetkező 6 hónapban, ami a szigetország GDP-jének mintegy 1.4 százaléka.

Borítókép forrása: www.shutterstock.com

Forrás: https://www.bloomberg.com/