Az Egyesült Államok és Izrael közötti kapcsolatban újabb törésvonal jelent meg, miután kiderült, hogy az amerikai kormány közvetlen tárgyalásokat folytatott a Hamásszal a Gázában fogva tartott túszok ügyében. Az ügy komoly diplomáciai feszültséget keltett, és megmutatta az izraeli-amerikai együttműködés határait.

Amerikai tárgyalások a Hamásszal: A feszültség forrása

A Bloomberg jelentése szerint Adam Boehler amerikai túszügyi megbízott egy magas rangú Hamász-képviselővel folytatott megbeszéléseket annak érdekében, hogy elősegítse a fogva tartott amerikai túszok, köztük egy amerikai állampolgár szabadon bocsátását. Az ügy nyilvánosságra kerülése azonban jelentős felháborodást váltott ki az izraeli vezetés körében.

Izrael álláspontja szerint a Hamász egy terrorszervezet, amelynek kijelentései és ígéretei nem megbízhatóak. Az izraeli vezetők szerint az Egyesült Államok ezzel a lépéssel egy veszélyes precedenst teremt, amely alááshatja a terrorizmussal szembeni közös fellépést.

Izrael határozott reakciója

Adam Boehler vasárnapi televíziós interjúiban elismerte, hogy Izrael „aggodalmakat fogalmazott meg” a tárgyalások miatt, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államoknak saját érdekei vannak. Egy CNN-interjúban kijelentette:

„Nem vagyunk Izrael ügynökei. Nekünk saját érdekeink vannak.”

Izrael mezőgazdasági minisztere és a biztonsági kabinet tagja, Avi Dichter élesen bírálta Boehler lépését, és az izraeli rádióban úgy fogalmazott:

„Ez egy olyan lépés, amely – még ha a szándék nagyon jó is – a végrehajtás nagyon rossz, nagyon problematikus.”

A miniszter szerint az amerikai félnek minden, a Közel-Keletet érintő döntése előtt egyeztetnie kellene Izraellel, különösen egy ilyen érzékeny ügyben.

Mit akar a Hamász? Az alku tartalma

Boehler a tárgyalások során azt állította, hogy a Hamász ajánlatot tett a túszok visszaadására és egy 10-15 éves fegyverszünetre cserébe. Az ajánlat tartalmazza a fegyveres csoport részleges visszavonulását, de a rakétákról és kézifegyverekről való lemondás nem szerepel a Hamász tervei között.

Avi Dichter azonban ezt az ajánlatot naivitásnak nevezte, és kijelentette:

„Aki azt hiszi, hogy a Hamász le fog szerelni, az nem ismeri a Hamászt és annak ideológiáját.”

A Hamász továbbra is elutasítja, hogy teljesen lemondjon fegyveres erejéről, miközben bizonyos hatalmi struktúrákat hajlandó átalakítani.

Tartós amerikai-izraeli szövetség vagy repedések a kapcsolatokban?

Annak ellenére, hogy az ügy feszültséget keltett, Becalel Szmotrics izraeli pénzügyminiszter hétfőn nyilvánosan kijelentette, hogy az amerikai-izraeli kapcsolatok továbbra is erősek:

„Izrael és az amerikai kormányzat között 100%-os az összhang.”

Azonban hozzátette, hogy az Egyesült Államok nem tárgyalhat Izrael nevében. Ez azt mutatja, hogy bár a két ország továbbra is szoros szövetséges, az amerikai diplomáciai lépések nem mindig esnek egybe Izrael érdekeivel.

Mit jelent ez a Közel-Kelet számára?

A közvetlen amerikai tárgyalások a Hamásszal több következményt is hordozhatnak a régióban:

1. Új diplomáciai helyzetet teremthet – Ha az Egyesült Államok közvetlenül tárgyal egy olyan szervezettel, amelyet Izrael terrorszervezetként kezel, az befolyásolhatja más országok hozzáállását is.
2. Gyengítheti Izrael tárgyalási pozícióját – Izrael számára kulcsfontosságú, hogy a Hamászt elszigetelten kezeljék, és ne kapjon nemzetközi legitimációt.
3. Fokozhatja a régió instabilitását – Ha az amerikai diplomáciai lépéseket nem követi egy átfogó béketerv, az újabb konfliktusokat szíthat a térségben.

Az Egyesült Államok és Izrael közötti kapcsolat mindig is szoros volt, de ez az eset rámutat arra, hogy vannak olyan területek, ahol a két ország érdekei eltérhetnek. Az amerikai fél a túszok kiszabadítására koncentrál, míg Izrael a hosszú távú biztonsági szempontokat tartja szem előtt. A kérdés az, hogy az Egyesült Államok lépése hosszú távon erősíteni vagy gyengíteni fogja a közel-keleti stabilitást.