Nem mondható el egyelőre, hogy békésnek ígérkezik a 2022-es esztendő a tőzsdéken. Január első néhány napjában a szokásosnak megfelelően emelkedtek a tőzsdék, aztán valami nagyon megváltozott. Úgy tűnik, hogy a piacok elkezdtek árazni néhány, egyébként régebb óta jelenlévő kockázati tényezőt. Mindezek külön-külön is alkalmasak lennének a tőzsdék elbizonytalanodására, de az együttes erejük természetes módon okoz esést. Cikkünkben a mostani tőkepiaci helyzetre keresünk magyarázatot, bemutatva a befektetők 4 legnagyobb aggályát, amelyek miatt az eladás gombra tenyerelnek mostanában.

Jön a jegybanki szigor

A koronavírus járvány kitörésekor a nagy jegybankok jelentős monetáris lazítást hajtottak végre; nulla közeli kamatszinttel és szinte korlátlan eszközvásárlási programokkal harcoltak a gazdaság megmentéséért. A küldetés a jelenlegi helyzet alapján többnyire sikerrel járt, az ára azonban egy rég nem látott inflációs nyomás lett a világ jelentős részén, beleértve az Egyesült Államokat is. A piacok így régóta tartanak már a monetáris szigorítástól, és úgy tűnik, joggal.

Amellett, hogy márciusig kivezetésre kerül az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed eszközvásárlási programja, már idén kamatemelésekre készülhetünk. Szerdán ugyanis Jerome Powell, a Fed elnöke megfogalmazta, hogy tartósan szigorú monetáris politikára van szükség az árstabilitás elérése érdekében. A Fed ráadásul a mérlegének a csökkentésére is készen áll, ha úgy áll majd az inflációs helyzet. A félelemből tehát valóság kezd válni, nem bízhatnak tovább feltétel nélkül a piaci szereplők a Fed likviditásnyújtásában, és a „don’t fight the Fed” tőzsdei mondás is új értelmet nyerhet.

Orosz-ukrán válság

Aligha akad valaki, aki ne hallott volna az orosz-ukrán konfliktus elmúlt hetekben tapasztalható kiéleződéséről. Oroszország egyértelmű követelése, hogy a NATO ne terjeszkedjen tovább kelet felé, és lehetőleg ne tartózkodjanak a katonai szövetség egységei az orosz határhoz belátható közelségben. Nyomatékosítva a követelést, 100 ezernél is több orosz katona és számos harci eszköz állomásozik az ukrán határnál. A nyugati hatalmak ezen egységek azonnali visszavonását kérik Putyintól, de egyelőre nem mondhatni, hogy közelednek az álláspontok.

Egy esetleges orosz-ukrán háború meglehetősen ijesztően hatna, és valószínűleg hatalmas esést hozna minimum az európai tőzsdékre. Nem is csupán a kontinensen belüli háború ténye miatt; az Egyesült Államok és szövetségesei jelentős szankciókat helyzetek kilátásba az oroszok támadásának esetére, amelyek azonban az európai gazdaságot is mélyen érintenék.

Emelkedő állampapírhozamok

A januári esést lényegében az amerikai állampapírhozamok miatti rossz piaci hangulat indította el. Az inflációs környezettel és a kamatemelési várakozásokkal jelentősen összefüggő hozamemelkedés ugyanis tankönyvszerűen gyakorol negatív hatást a piacokra.

Amellett, hogy alternatívát jelenthetnek a befektetők számára, a diszkontálás miatt csökkentik a részvények várható hozamának jelenértékét. Különösen azokat a cégeket érintő ez rosszul, amelyek túlárazottnak mondhatók, ugyanis sok év múlva várható ugyanis az árfolyamot indokló megtérülés. Épp ezért az eddig kiválóan teljesítő technológiai cégek papírjai szenvednek el nagyobb veszteségeket.

Omikron – még jelen van a vírus

A fenti kockázati tényezők mellett gyakorlatilag eltörpült az elmúlt hetekben a koronavírustól való félelem, de nem hagyható ki ez sem a kockázatok közül. Való igaz, hogy az oltási programoknak köszönhetően már közel nem okoz az új mutáns, az omikron olyan egészségügyi nyomást a legtöbb országban, amely gazdaságot is érintő lezárásokat indukálna.

Azonban amíg jelen van a vírus a világon, folyamatosan fennáll a kockázata újabb, esetleg veszélyesebb mutánsok kialakulásának. Ha ráadásul tegyük fel, egy oltásokat kikerülő vírus bukkan fel, akkor szinte az egész járvány elleni küzdelem elölről kezdődhetne. Erre nagyon kicsi az esély, viszont nem elhanyagolható tényező a befektetők óvatosságában.

Mikor jön nyugalom?

Az elmúlt körülbelül 2 év alapján azt mondhatnánk, hogy napokon belül új csúcsra száguldanak a tőzsdék, hiszen az orosz-ukrán konfliktusról, a koronavírusról egyszerűen csak nem vesznek majd tudomást a piacok. A Fed várható szigorításai és az állampapírhozamok emelkedése azonban nem figyelmen kívül hagyható tényezők a hitelezés drágulása és a likviditás szűkülése miatt. Persze ez nem jelenti azt, hogy ne állhatnának újra talpra a tőzsdék, a fokozatos kockázatkezelés azonban indokolt lehet ebben az időszakban.