A régiós üzemanyagpiacon a magyarországi árak a középmezőnyben vannak, de 30-40 forintos literenkénti különbség az országok árai között már az egyensúly megbomlásához és benzinturizmus vezethetne – figyelmeztetett Bacsa György, a Mol Magyarország ügyvezető igazgatója a Világgazdaság hétfői, budapesti konferenciáján.

Beszélt arról, hogy rövid és hosszú távon is kihívásokkal kell szembenéznie a társaságnak; a makrogazdasági környezet kedvezőtlen, az infláció miatt megnőttek a beruházási költségek, eközben a változó szabályozói környezettel is számolniuk kell. Az Európai Unió egyre ambiciózusabb klímavédelmi előírásokat ír elő, hogy a tagállamok energiaintenzív gazdaságukat technológia-intenzív, zöld gazdasággá alakítsák át, de hiányoznak a hatáselemzések, a célok nem teljesülését szankcionálják és a forrásokat sem biztosítanak – mondta. Az Egyesült Államokban a hagyományos fosszilis energiahordozók megtartása mellett jelentős adókedvezményekkel támogatják az iparág átalakítását és a zöld iparágak térnyerését – tette hozzá. A magas energiaköltségek a gazdasági növekedés korlátját jelentik, és még nem dőlt el, hogy a mostani stagflációs helyzetből Európa gyorsan lábal ki, mint azt tette a 2008-2009-es gazdasági válság után, vagy a 70-es évekhez hasonló, elhúzódó válság jön.

A gázárak ilyen mértékű drágulása ráadásul Európa-specifikus: a tengerentúlon a gáz mintegy negyedannyiba kerül, mint a kontinensen – mondta az MTI-nek Bacsa György. A külső finanszírozási források extrém drágulása számos projektet lehetetlenít el, a cégek felülvizsgálják a tervben lévő beruházásaikat és ez igaz a Molra is – mondta. 2022 rekord év volt a Mol számára, de a társaság organikus eredménytermelő képességét erőteljesen csökkentik az extra elvonások, amelyek összege 2022-ben és 2023-ban együttesen elérheti a 4 milliárd dollárt – jegyezte meg. Magyarországon az extra elvonások értéke 2022-ben 1,3 milliárd dollárra, 2023 első hat hónapjában pedig 839 millió dollárra rúgtak.

Összehasonlításképp, a Mol legnagyobb organikus beruházása, a jövő év elejére elkészülő tiszaújvárosi poliol üzem értéke mintegy 1,3 milliárd dollár, a Mol eddigi legnagyobb felvásárlása (ACG) pedig 1,57 milliárd dollár volt. A regionális ellátásbiztonság érdekében a Mol jelentős lépéseket tett az alternatív kőolajtípusok bedolgozására finomítóiban, és a hazai kitermelés szinten tartására – mondta, de hangsúlyozta, hogy az elvonások és a külső pénzügyi támogatások hiánya esetén a diverzifikáció teljes költségét nem lehet egyetlen piaci szereplőre hárítani. A különadók és a megemelt vezetékes szállítási tarifák korlátozzák a Mol cash-flow termelését, amit a projektek finanszírozására költhetne – fűzte hozzá a Mol vezérigazgatója. Eközben a társaság tovább halad a 2030-as stratégiában megfogalmazott transzformációval és a dekarbonizációs célok megvalósításával, valamint a körforgásos gazdaság kiépítésével, versenyképességének javítása mellett. Véleménye szerint a jövő évtizedben várhatóan tetőzik az üzemanyagok iránti kereslet.

Borítókép forrása: Shutterstock