A svájcifrank-hitelek forintosítása történelmi gazdaságpolitikai döntés – Jelentette ki Matolcsy György a jegybank elnöke. Az elnök előadásáról videó a cikk végén tekinthető meg.

Matolcsy György szerint a forintosítás a top 5 reform között van, amely megváltoztatta a gazdaságot. Fotó: YouTube

Az MNB „Tízéves a forintosítás” címmel rendezett konferenciáján a jegybankelnök megjegyezte: 1990 óta a legfontosabb húsz reformintézkedés közül a top ötbe sorolható a forintosítás, olyan programokkal egy lapon említhető, mint a Széchenyi-terv és az otthonteremtési programok, az államháztartás konszolidációja, az adóreform, valamint a jegybank 2013-ban elindított Növekedési hitelprogramja (NHP).

A forintosítás jelentősége

A svájcifrank-hitelek forintosítása az elmúlt 35 év egyik legfontosabb és legsikeresebb gazdaságpolitikai döntése volt – jelentette ki Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a „Tízéves a forintosítás” című konferencián. Az MNB elnöke szerint a forintosítás a magyar gazdasági reformok egyik legjelentősebb lépése volt, amely hozzájárult az ország pénzügyi stabilitásához.

A devizahitelek kockázatai és kezelése

A devizahitelek évekig súlyos sérülékenységet jelentettek a magyar gazdaság számára. A több mint 1,1 millió devizahitel-szerződés negyede 90 napon túli fizetési késedelemmel fizetett. A probléma megoldására a kormány 2010 után több intézkedést hozott. Ezek között volt a devizahitelezés betiltása, az árfolyamgát bevezetése és a végtörlesztési lehetőség biztosítása. 2011-ben bevezették az árfolyamgát rendszerét, majd a végtörlesztési lehetőséget, amely során az adósok kedvezményes árfolyamon fizethették vissza hiteleiket. Ez utóbbi intézkedés összességében 1300 milliárd forintnyi devizahitel-állományt érintett.  A devizahitelek teljes lezárására 2014-ben került sor. A Kúria döntése kimondta, hogy a bankok egyoldalú kamatemelései jogszerűtlenek voltak, így az árfolyamrögzítés és a forintosítás végrehajtása elkerülhetetlenné vált – említette előadásában Palotai Dániel, a Magyar Nemzeti Bank elnöki főtanácsadója, az IMF igazgatóságának tagja.

A forintosítás előkészítése és végrehajtása

A jegybank korábbi vezetése nem volt nyitott a forintosításra, így a feladat az új vezetésre hárult. A 2014-ben kidolgozott devizakonverziót az Európai Központi Bank hitelösztönző programja is támogatta. A programba bevonták a bankszövetséget is. A forintosítás az utolsó pillanatban történt, még azelőtt, hogy a svájci jegybank eltörölte volna a frank euróval szembeni árfolyamküszöbét.

A lakossági jelzáloghitelek forintosításához szükséges közel 10 milliárd eurót a jegybank jelentős forintárfolyam-változás nélkül tudta biztosítani. Az MNB és a kormány 2014 november elején megállapodott a bankokkal a forintosítás során használt árfolyamokról, amelyek megfeleltek az akkori MNB-középárfolyamnak – tette hozzá az elnök.

Matolcsy beszélt a gazdasági stabilitásról és a forintosítás hatásairól

A 2010-es kormányváltás után felálló Nemzetgazdasági Minisztérium több eszközzel is igyekezett a svájci frank hitelállományt leépíteni. Első lépésként betiltották a lakossági devizahitelezést és az adósok támogatására árfolyamgátat vezettek be. Mintegy 170 ezer devizahitel-adós számára biztosították a végtörlesztést. Matolcsy György megemlítette, hogy a jegybank vezetése részéről 2013 előtt nem volt fogadókészség a kormány javaslataira, a feladat megoldása az MNB új vezetésére hárult. A forintosítás nélkül a törlesztőrészletek és kamatterhei akár 70 százalékos emelkedéssel terhelték volna az adósokat. Ez súlyos pénzügyi és politikai válságot idézhetett volna elő. A devizahitelek átváltása elengedhetetlen volt a gazdasági fordulat megvalósításához, amely hozzájárult Magyarország stabilitásához és növekedéséhez a 2010-es években.

A devizahitelezés hosszú távú tanulságai

A devizahitelezés tapasztalatai komoly szabályozási változásokat eredményeztek. Az MNB 2015 óta alkalmazza az adósságfék-szabályokat, a hitelfedezeti mutatót (HFM) és a jövedelemarányos törlesztőrészlet-mutatót (JTM). A forintosítást az IMF és a hitelminősítők is elismerték, és hozzájárult Magyarország hitelminősítési besorolásának javulásához.

A forintosítás nem csupán egy pénzügyi döntés volt, hanem egy átfogó gazdaságpolitikai fordulat, amely megszüntette a devizahitelesek árfolyamkockázatát, és megerősítette Magyarország pénzügyi rendszerét.

Matolcsy György előadása a „Tízéves a forintosítás” konferencián ITT látható.

A jelen cikkben leírt információk, elemzések a szerző magánvéleményét tükrözik. A jelen cikkben leírtak nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást. Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen cikk nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!

Címlapkép forrása: YouTube