A kiemelkedően magas, évtizedek óta nem látott infláció miatt a szokásosnál is fontosabb a befektetés, megtakarításaink kezelése. Ha készpénzben, vagy látra szóló betétben tartjuk a félretett pénzünket, akkor a vagyonunk könnyen elveszítheti reálértékének egy jól látható részét. A háztartások egy jelentős része az állampapírban látja a megoldás, az 5. heti értékesítési adatok szerint viszont minden erejét elvesztette a korábbi sztár.

Csúcsról a mélybe

A Magyar Állampapír Plusz (MÁP+) a 2019-es bevezetése után évekig volt a magyarok kedvenc befektetése. Voltak hetek, amikor 100 milliárdosával jegyeztek a szuperállampapírnak becézett kötvényből a háztartások. Az 5 év alatt átlagosan mindösszesen évi 5 % körüli kamatot fizető állampapír a magas infláció árnyékában teljesen elveszítette népszerűségét. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) szerint előző héten összesen 175,7 milliárdért vettek állampapírt a magyarok. Ebből a nyomdai MÁP+ értékesítése statisztikailag elhanyagolható mértékű volt, de a dematerializált szuperállampapírból is csak 100 millió körüli értékben történt befektetés.

Az új állampapír értékesítésekből tehát csak kevesebb, mint minden ezredik landolt a korábbi sztárkötvényben. Nem is lepődhetünk meg: mostanra minden lakossági állampapír magasabb kamatot fizet, mint a MÁP+. A legújabb sorozatú Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) például 16 %-os kamatozással indít; itt már többszörös hozamról beszélhetünk a MÁP+-hoz hasonlítva.

Lakossági befektetés – új sztárok

Az 5. heti értékesítési adatok szerint magasan PMÁP-ból fogyott a legtöbb. A 137,6 milliárdos értékesítési szám jól mutatja a kiemelkedő kamatozás értékét a lakossági befektetők számára. Az inflációkövető hozam pedig már hosszú hónapok óta jó hívószó. Jelentősen lemaradva a második kedvenc újra a Bónusz Magyar Állampapír (BMÁP) volt, ebből 14,8 milliárd forint értékben vásároltak a háztartások. A Diszkont Kincstárjegy kamatához kötött állampapír így folytatja lassú állománynövekedését.

Az évente fix 9 %-os kamatot fizető Egyéves Magyar Állampapírból (1MÁP) 9,9 milliárd, Kincstári Takarékjegyből (KTJ) pedig 13,3 milliárd került lejegyzésre. Utóbbi kétségtelenül egyedi abból a szempontból, hogy nem értékpapírszámlára vásárolhatjuk, hanem a Posta hálózatában juthatunk hozzá kinyomtatott formában.

A jelen cikkben leírt információk, elemzések a szerző magánvéleményét tükrözik. A jelen cikkben leírtak nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást. Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen cikk nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!