A Magyar Közlönyben június elején jelent meg, hogy változik a lakossági kamatjövedelmek adóztatása 2023. július 1-től. A 15 %-os kamatadó mellé 13 % SZOCHO-t, azaz szociális hozzájárulási adót. Bár a Tartós Befektetési Számlával (TBSZ) az új adót is megspórolhatjuk, a bankbetéttel rendelkezők nehezebb helyzetbe kerülhetnek. Mindez pedig tovább fokozza az állampapírok előnyét.

Így már 28 %

Az állampapírokra és a bankbetétekre régen egyaránt vonatkozott a kamatadó fizetési kötelezettség. Mindez a gyakorlatban azt jelentette, hogy az adott szolgáltató a megkapott kamat kamatadóval csökkentett részét írta jóvá számlánkon. A kamatadó mértéke jelenleg (és már jó ideje) 15 %. A 2019. július 1-jét követően megvásárolt lakossági állampapírok azonban mentesültek a kamatadó alól, mostanra tehát már a feltüntetett kamatot kézhez is kaphatjuk, mindenféle teher levonása nélkül. Már önmagában ez óriási előnyt adott az állampapíroknak a bankbetétekhez képest. A SZOCHO bevezetése a kamatjövedelmek esetében pedig fokozza ezt az előnyt. Az állampapírokra ugyanis a szociális hozzájárulási adó megfizetésének kötelezettsége sem vonatkozik.

Állampapír – nehéz felülmúlni

Míg 100 forintnyi állampapír után járó kamatból mind a 100 forint nálunk marad, bankbetét után járó kamat esetében 72 forintot tehetünk csak zsebre. Ahhoz, hogy egy állampapír 10 %-os kamatával versenyezni tudjon egy bankbetét, az adóvonzatok miatt nagyjából 14 %-os kamatot kell, hogy ígérjen. A 40 %-kal magasabb kamatígéret azonban jelenleg nem tűnik túl reálisnak. A Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) jelenleg vásárolható, hosszabb futamidejű változatának induló kamata 15,5 %. Ezt egy nagyjából 21,7 %-os kamatot fizető bankbetét tudná felülmúlni. Jelenleg ekkora kamatot tudomásunk szerint egy bank sem ígér. Természetesen az, hogy a lakosság inkább állampapírt vásárol, előnyös is lehet. Arról, hogy az állam számára ez miért éri meg még akár magasabb kamatok mellett is, itt írtunk bővebben.

Címlapkép forrása: Shutterstock

A jelen cikkben leírt információk, elemzések a szerző magánvéleményét tükrözik. A jelen cikkben leírtak nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást. Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen cikk nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!