Már alig 1000 milliárd feletti állományt tudhat magáénak a Magyar Állampapír Plusz (MÁP+). Nagyon alacsony ez a szám a korábbi sztártól, amelyet kibocsátáskori kedvező kondíciói miatt szuperállampapírnak becéztek. A kondíciók azóta sem változtak igazán – és éppen emiatt tűnhetett el a MÁP+ régi fénye.
Állampapír – akkor ez volt a legkedvezőbb
A MÁP+ 2019 közepén került először kibocsátásra, és csak úgy áramlottak a lakossági száz- és ezermilliárdok a szuperállampapírba. Akkoriban ez volt a legkedvezőbb kamatozású állampapír, és a rugalmas visszaváltási feltételek, valamint az akkoriban belépő kamatadó-mentesség is vonzotta a háztartások megtakarításait. Az első félévben 3,5 %-os éves kamatot fizet a MÁP+, ez emelkedik egészen 6 %-ig fokozatosan az 5 éves futamidő végéig. Átlagosan így évente 5 % körüli hozam adódik, ami 2019-ben bőven infláció felettinek számított. Ráadásul az említett adómentesség miatt ez nettó hozam volt, szemben például a bankbetétek kamatai után kellett kamatadót fizetni akkor is.
Bejött az infláció
Aztán 2021-től fokozatosan nagyon megváltozott a gazdasági környezet. Emelkedésbe kapcsolt az infláció, lassan pedig eljutottunk az évtizedek óta nem látott inflációig Magyarországon. Az állampapír általában is kevésbé volt ilyenkor vonzó, az összesített állomány csökkenését láthattuk többször. Hamar megszületett azonban a válasz a problémára, és a lakosság új kedvencet avatott. Így jött a képbe a Prémium Magyar Állampapír (PMÁP), ami hamar átvette a MÁP+ vezető helyét. Az inflációkövető kamatozás az inflációtól való védelem érzését kölcsönözte a megtakarítóknak, ez pedig a jelenlegi környezetben nem kevés. A korábbi szuperállampapírhoz képesti többszörös kamat hatására pedig sokan vissza is váltották a MÁP+-t, és inkább PMÁP-ra váltottak. Természetesen nem biztos, hogy sosem lesz majd újra vonzó a MÁP+, hiszen ha alacsony lesz az infláció, akkor újra kedvező alternatívának számíthat majd.
A jelen cikkben leírt információk, elemzések a szerző magánvéleményét tükrözik. A jelen cikkben leírtak nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást. Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen cikk nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!
